Kirándulás - Salzburg, Salzkammergut, Neuschwanstein

A Május elsejei hosszúhétvégét a címben látható vidékeken töltöttük, így gondoltam némi késéssel közzéteszek egy kis élménybeszámolót, néhány fotóval. Hogy a gasztro vonal se szenvedjen csorbát, kis étterem-ajánlót is megejtek.

Eredetileg a terv az volt hogy a Salzkammerguti tavak valamelyikénél szállunk meg egy kis fogadóban, de számítva arra, hogy ilyenkor kiszámíthatatlan az időjárás, azt javasoltam, keressünk inkább hotelt Salzburgban, hiszen ott könnyebb "rosszidős" programot találni és ugyanúgy bejárhatjuk onnan az egész régiót. A másik nagy álmunk a párommal az volt, hogy eljutunk Neuschwansteinbe, II. Lajos tündérkastélyába és mivel ennél közelebb földrajzilag még nem nagyon voltunk hozzá, azt is "belepréseltük" a három napos programba.

1. nap Utazásunk kiindulópontja - Salzburg

Salzburg a világ egyik legszebb fekvésű városa - így tanulták a nagyszüleim idejében az iskolában s valóban. Hófödte hegyek ölelik körül a Salzburg - medencét, az Inn egyik szép tiszta mellékfolyója szeli át, a város központjában dombocska emelkedik. A belvárosban is sok a zöld és meseszépek az épen maradt régi házacskák, de persze a leglátványosabb Hohensalzburg vára, ami a képen is látható. Azért a Mirabell-kastély parkját se hagyja ki senki, aki erre jár, nekem az volt a kedvencem a városban.

Aki nem félti a pénztárcáját annak ajánlom a város legrégebbi éttermét a Hofbrau-t. Érdemes asztalt foglalni, mert annak ellenére, hogy hatalmas kert és számtalan belső helyiség tartozik hozzá mindig tele van. Okkal természetesen.

Én csak ezt az előételt (lazacos spenótos házi ravioli) rendeltem, ami az alábbi tányéron látható, de csak azért, mert a szüleim állítólag kétszemélyes tálat kértek. Három és felen voltunk rá, de így is majdnem kifogott rajtunk. A legjobb rajta a Knödel volt az Eierschwammerl szósszal. Ez utóbbi egy nagyon finom gombafajta, érdemes kipróbálni.

2. nap Bajorország

Nem tudom ki hogy van vele, de nekem ha Bajorország, akkor KASTÉLYOK. Azon belül is elsősorban Neuschwanstein, ami Walt Disney-t is megihlette. Persze sok más meseszép látnivaló van arrafelé, de az embernek egy néhány napos kirándulásnál sajnos prioritásokat kell felállítani. Az elsőszámú célpont nekünk feltétlen ez a csodapalota volt, amit az alábbi képeken láttok.

Kívül-belül gyönyörű. Aki teheti, mindenképpen menjen el megnézni. Csak arra kell ügyelni, hogyha nem csoporttal megyünk, akkor foglaljunk előre jegyet az interneten különben megnézhetjük magunkat. Akinek nem volt foglalása, az nagy eséllyel négy-öt órával későbbre kapott csak időpontot több órás sorban állás után. Aki délután ért oda, az már többnyire nem is jutott be.

Mi egy órára kértük a jegyünket, amit csak aznap lehet a helyszínen átvenni, méghozzá egy órával előbb. Célszerű még legalább egy félórát rászámolni, mert az "elővétel" ellenére sorban állás következik, és aki nem ér fel időben a kastélyba az bizony lemarad a vezetésről. Pedig lehet kérni magyar audio-guide-ot is, így mindenki érti és kár lenne kihagyni, ha már ott vagyunk. II. Lajos, bár állítólag szellemileg nem állt a helyzet magaslatán de remek ízléssel rendelkezett és minden kényelmet megteremtett magának odafent.

Késő délután úton vissza Ausztria felé egy meseszép kisvárosban álltunk meg, amit Bad Tölznek hívnak. Két autóval mentünk, de egymástől függetlenül mindkét csapat már az odaúton kinézte magának ezt a megállóhelyet. Olyan mint egy ékszerdoboz. kristálytiszta folyó, gyönyörű régi házak. Sétáltunk egy jót, majd visszaültünk az autókba és folytattuk az utunkat a szállásunk felé.

Eddigre persze már jócskán megéheztünk, mert a kastély körüli időzavarban csak egy-egy szendvicsféle jutott, így ennél a hangulatos étteremnél álltunk meg az országút mellett. Ha jól emlékszem Ayinger-nek hívták. Szerencsénk volt, mert egy nagy asztal még szabad volt, így elköltöttük a meglehetősen bőkezűen mért bajor vacsoránkat. Íme két férfitányér:

Plussz egy hasznos információ, ha valaki osztrák németen szocializálódott mint én, és fröccsöt szeretne inni, az errefelé nem Spritzer, hanem Scholle - hiába, másik nyelvjárás...

3. nap Salzkammergut gyöngyszemei, többek közt: Hallstatt és Bad Ischl

Itt gyakorlatilag minden tó szép, így nehéz választani, mit is nézzünk meg egy nap alatt. Mi a hosszabb megállót Hallstattra szántuk, s nagyon jól tettük. Nem véletlen, hogy az egész város a világörökség részét képezi. Olyan mintha megállt volna az idő. Aki erre jár, mindenképpen másszon fel a felső templomhoz és a rendhagyó temetőjükhöz. Lenyűgöző onnan a kilátás.

Sok helyen érdemes a tavak körül megállni fotózni, mert mindegyik nagyon szép, de a következő hosszabb pihenő az Ischler hazája, Bad Ischl volt. Itt az én kívánságomra beültünk a világhírű Zauner cukrászdába, és többek között ezeket a finomságokat fogyasztottuk. Az ischler mellett arról híres a település, hogy itt épített Ferenc József egy csinos kis kastélyt a szeretőjének.

4. nap - Hazaút és a bónusz: Graz

Mivel nem szeretem a csak utazásos napokat ezért mondtam, hogy álljunk meg Grazban, az autópálya úgyis pont átvitt volna minket rajta. Itt végigsétáltunk a gyönyörű főutcán és felmentünk lifttel a Schlossbergre, a város jelképéhez, az óratoronyhoz. Innen nosztalgiával tekintettem le a városra, ugyanis itt töltöttem életem egyik legszebb és legérdekesebb félévét, Ausztria zöld szívében. (Mellesleg felhívom rá mindenkinek a figyelmét, hogy Grazot mondják Ausztria kulináris fővárosának.)