Történt egyszer, hogy kedves kis mikrohullámú sütőnk 10 másodperc után szépen füstölni kezdett. Áramtalanítás és némi idegeskedés után, miután lemondtunk kedves kis készülékünkről, azon kezdtünk tanakodni, hogy mihez kezdjünk a már megmelegedett zacskó pattogatott kukoricával. (Hiszen az élet megy tovább és csak nem dobjuk ki?) Úgy döntöttünk, hogy a klasszikus módszert választjuk és egy masszív lábas, valamint a tűzhely segítségével kipattogtatjuk. Legközelebb már nem is kell mikrózható kukorica, éljenek az adalékmentes házi változatok.
Hozzávalók a mikró nélkül is elkészíthető pattogatott kukoricához
Egy nagy lábas fedővel
Kis olaj (nálam olíva)
Pattogtatni való kukorica
Ha éppen nem a mikró tönkremenetele miatt kényszerülünk erre a módszerre és nem a mikrózható zacskós kukoricát akarjuk kipattogtatni akkor : só és vaj ízlés szerint
Egynagy, jól záró fedővel rendelkező fazékba kevés olajat teszünk, közepes lángon megmelegítjük, majd kb. 100 g kukoricát töltünk bele (azért nem többet, mert akkor az alsó szemek nem tudnak kipattogni a felül lévők súlyától). A fedőt rátesszük, közepes lángra rakjuk. A kukorica mindjárt elkezd kipattogni. Ezt hallgatjuk, amíg tart, majd ha abbahagyja a pattogást, akkor átöntjük egy tálba. Figyeljünk rá, hogy tényleg közepes láng legyen, nehogy odaégjen és ha már nem pattog, akkor rögtön vegyük le a tűzhelyről. Ilyenkor forgassuk át még olvasztott vajjal és sózzuk meg.
Az a baj, hogy ha lábosban pattogtatom, maradnak olyan szemek, amiknek a belseje nem pattogott ki, és ha ezekre ráharapok... bizony kőkemények. Háromszori fogorvos után leszoktam a lábosban pattogtatásról. Van valami fortély, amivel ez a jelenség megelőzhető?
VálaszTörlésSzia! Ne haragudj, hogy így elmaradtam a válasszal, amikor írtál nem voltam gép közelben, utána pedig szégyenszemre elfelejtettem. Annyi a titok elvileg, hogy nem sokat raksz bele egyszerre a lábasba, akkor kipattog rendesen. Nekem legalábbis minden szem kipattogott.
Törlés