Mákos linzer

Ez egy klasszikus Lajos Mari féle recept, a 66 Karácsonyi édesség című könyvében találtam. Mi még húsvétra sütöttük meg, csak most volt időm feltenni a blogra. Nem egy könnyen kezelhető tészta, de a végeredmény egy csoda finom, omlós sütemény ami sokáig eláll, ha hagyjuk. Ráadásul egy tészta összegyúrásával három különböző jellegű aprósütit kaphatunk: mákos kifliket, klasszikus mákos linzert, illetve kis puszedli szerű sütikéket, amiket hallottam már mákos pogácsának is nevezni.

Hozzávalók a mákos linzertésztához:

1 vaníliarúd (Én ehelyett két csomag bourbon vaníliás cukrot használtam, és így a porcukor mennyiségéből levontam húsz grammot)
330 g lágy vaj
140 g porcukor (nálam nyírva)
só
1 (bio) narancs vagy citrom reszelt héja
1 tojás
400 g finomliszt
140 g darált mák

Ha kifliket készítünk, szükségünk lesz csokoládéra, amibe olvasztás után belemárthatjuk a végeket, vagy porcukorra, amiben még melegen beleforgatjuk. A pogácsákhoz pikáns sűrű lekvár kell, mi szilvát használtunk, a linzereket pedig ízlés szerinti lekvárral ragaszthatjuk össze.

Elkészítés:

Habosra keverjük a vajat a porcukorral, 1 csipet sóval a vaníliáscukorral, a reszelt narancs, vagy citromhéjjal, majd a tojással. Beleszitáljuk a lisztet, hozzáadjuk a mákot, és egy kicsit ragadós tésztamasszává összegyúrjuk. Fóliába csomagoljuk, és a hűtőszekrényben legalább három órát, vagy egy éjszakán át pihentetjük.

A mákos kiflikhez és "puszedlikhez" a tésztából (én a tészta felét szántam erre a célra) rudakat sodrunk, azokat pedig 1 cm vastag darabokra vágjuk. A kiflihez a darabokból a két végük felé elkeskenyítve ujjnyi vékony rudakat formálunk és kifli formába hajlítjuk. A puszedlikhez a két tenyerünk között golyókat görgetünk a darabkákból, majd sütőpapírral kibélelt tepsibe rakosgatjuk a kifliket és gömböcöket, az utóbbiak tetejét kissé ellapítjuk, és fakanálnyéllel mélyedést nyomunk a közepükbe. A tepsit hideg helyre tesszük, amíg előmelegítjük a sütőt 180 fokra. 15-18 perc alatt sülnek készre. Sülés után a kifliket melegen porckorba forgatjuk, vagy csokiba mártjuk a végeket. A puszedlik mélyedését pedig kemény lekvárral töltjük meg.

A linzervirágokhoz a tésztát alaposan lisztezett felületen, lisztezett sodrófával, vagy két sütőpapír között 3 mm vastagra nyújtjuk és a kívánt formákkal szaggatjuk. Ezeket is az eredeti recept szerint hűvösre kell tenni a sütés előtt egy fél órára én ennél jóval rövidebb ideig tettem csak hűtőbe, de tökéletesek lettek. Negyed óra sütés után a tepsiben hagyjuk kihűlni és lekvárral összeragasztjuk a sütinket.

Tipp: Ha mindhárom féle sütit megsütjük és nagy a család, akkor nyugodtan csináljunk dupla adag tésztát, különben az egyes fajtákból nem lesz sok süti és hamar elfogy. Az alaprecept Lajos Mari szerint kb. 100 kiflihez, vagy 60 linzervirághoz elég.

Omlós "linzer"

A recept Balázs kollégámtól származik, ezúton is nagyon köszönöm. A linzer elnevezést azért tettem idézőjelbe, mert ebben az egyszerű süteményben nincs tojás, viszont dió van a tésztájában. Azt kell tudni róla, hogy mikor egy összejövetelre megjelent egy tepsi linzerrel, szinte mindenki elkérte a receptet. Egy nagyon finom omlós, illatos kekszről van szó, így a hagyományos linzer helyett most ezt sütöttem karácsonyra.

Hozzávalók:

280 g rétesliszt

240 g margarin

140 g darált dió

140 g porcukor

(Az eredeti recept ennyi, de én tettem hozzá egy csomag vaníliás cukrot - aminek a súlyát levontam a porcukorból - és egy citrom reszelt héját)

A hozzávalókból tésztát gyúrunk. Kicsit ragacsos lesz, de ilyennek kell lennie. 1 órát hűtőben pihentetjük, majd lisztezett felületen fél centi vékonyra kinyújtjuk. A sütőt előmelegítjük 180 fokra és a kiszaggatott linzereket sütőpapíros tepsibe helyezve kisütjük. Gyorsan sül, nálunk olyan 8 perc alatt elkészült egy tepsi.

A kész linzerkéket pikáns lekvárral összetapasztjuk. A fotón azért ilyen kevés példány található, mert hajlamos párologni ez a süti, olyan finom. 

Boldog karácsonyt mindenkinek!

Diós rudak

Ez a roppant egyszerű és gyorsan összedobható süti omlós állagával belopta magát a szívünkbe. Az eredeti recept nekem nem volt elég édes, az állaga viszont nagyszerű lett, igazi jó omlós diós keksz, így feltétlenül lesz ismétlés. Én már az általam készítendő verziót osztom meg veletek.

Hozzávalók másfél tepsi rudacskához:

100 g darált dió
250 g liszt
1 db tojás
150 g zsír, vagy 200 g margarin (fél órával korábban vegyük ki, minthogy nekiállnánk)
80 g porcukor
2 csomag vaníliás cukor

csipet só

A fenti hozzávalókból tésztát gyúrunk. Fél centi vékonyra nyújtjuk a tésztánkat majd 10-12 centiméteres rudacskákra vágjuk. (Én pizzavágóval dolgoztam, szerintem így a leggyorsabb.)

A sütőt előmelegítjük 180 fokra.  A rudakat sütőpapírral bélelt tepsi(k)be rakosgatjuk és addig sütjük, amíg a széle épphogy barnulni kezd. Még forrón forgassuk meg vaníliás porcukorban. Viszonylag gyorsan elkészül, ha már érezzük az illatát vigyázzunk, hogy ne égessük meg.

Vaníliás keksz sütipecséthez

Még karácsonyra kaptam egy szuper sütipecsét készletet az én drága Hugicámtól. A káoszt az életemben jelzi, hogy egészen tegnap estig nem volt időm kipróbálni őket. Pedig igazán jópofa kis kekszeket lehet készíteni velük, méghozzá egyszerűen. A keksz alapreceptet az Ízmorzsák blogon találtam, ezt alakítottam át. Jól tartja a formáját a tészta, így bárkinek ajánlom aki kekszeket szeretne mintázni. 

125 g (puha) vaj
1 dl porcukor
2 ek barnacukor

2 csomag vaníliás cukor
fél kk só
1 tojás
1 (bio) narancs reszelt héja
1 kk fahéj

2 ek amaretto likőr, vagy narancslikőr
4,5 dl liszt

A vajat jó előre kivesszük a hűtőből. A puha vajat habosra verjük a cukrokkal és a sóval. Eldolgozzuk a tojással. Belereszeljük egy narancs héját, majd a lisztet és a fahéjat fokozatosan belekeverjük.A legjobb a tésztában, hogy nem is kell gyúrni egy kanállal is össze lehet állítani. Ha összeállt a mélyhűtőbe tesszük egy háromnegyed órára.
Ezután kicsit átgyúrjuk és lisztezett felületen 3-4 mm vastagra nyújtjuk a tésztát. 180 fokra előmelegítjük a sütőt. Most már csak sütipecsételünk és szaggatunk. Kb. 8-12 perc alatt készülnek el, addigra sülnek tökéletesre, amikor már szépen érezzük az illatát és a szélük éppen barnulni kezd.

Két tepsinyi kekszet kapunk, ami fémdobozba zárva eláll jó sokáig, ha a reggeli kávé, vagy tea mellé nem esszük meg nagyon gyorsan.

Villámgyors túrós kifli

Ez a nagyon egyszerű sütemény nagyjából úgy készül mint a túrópogácsa, csak éppen nem kell hajtogatni és a végén porcukorba hempergetjük. Tölthető mindenféle lekvárral, úgy egyenesen zseniális, de magában ropogósra sütve is igen nehéz ellenállni neki. Én egymagam fel tudnám falni az egész adagot, ha a vasfegyelmem nem tartana vissza. Nagymamám sütötte a múlt heti vasárnapi ebéd után és odavolt, hogy milyen szuper egyszerű kis tészta és még az öt különböző fogás mellett is kényelmesen elkészült.  A receptet a 2014. május 20-i Bors Gasztro Magazinban találtuk.

Hozzávalók (nagyobb társaságnak nyugodtan lehet dupla adagot sütni, elvileg eláll):
250 g túró
250 g liszt
250 g vaj, vagy margarin (fél órával használat előtt vegyük ki a hűtőből)
csipet só
egy kávéskanál cukor

forgatáshoz porcukor
töltéshez lekvár (opcionális)

A túrót, lisztet, margarint, sót és cukrot összegyúrjuk, majd a tésztát lefedve egy órát hűvös helyen pihentetjük. A tésztát vékonyra kinyújtjuk és háromszögekre vagy négyzetekre vágjuk, attól függően hogy szeretünk kiflit formálni. Ha kívánjuk lekvárral megtöltjük, ha nem csak egyszerűen feltekerjük. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk őket és 180 fokra előmelegített sütőben szép világosra sütjük. Melegen vaníliás porcukorba hempergetjük. (Ez utóbbi szerintem a lekvárral töltöttnél elhagyható.)

Kókuszos zabfalatok házilag

Imádom a kókuszos zabfalatokat, és gondoltam, mivel még aránylag egészséges is, megalkotom a házi változatomat ebből a finom rágcsálnivalóból. Többen is kérték már a receptet, úgyhogy parancsoljatok. Jó nassolást!

Hozzávalók két tepsi kekszhez:

40 g méz

100 g vaj, vagy margarin
2 tojás
2 cl rum
kevés citromlé
150 g finomliszt,
50 g teljes kiőrlésű liszt
120 g zabpehely (vagy apró szemű, pl a sparban kapható egész olcsón, vagy sima, amit turmixban apróra őrlünk)
120 g kókusz reszelék,
120 g (nyírfa)cukor,
másfél teáskanál szódabikarbóna
fél kávéskanál só

A vajat jó előre kivesszük a hűtőből, mert szobahőmérsékletűen lesz rá szükség, majd habosra keverjük a tojásokkal és a cukorral, valamint a mézzel. Beleöntünk egy kevés rumot és belefacsarjuk egy fél citrom levét.

 Egy másik tálban összekeverjük az apróra tört zabpelyhet, a kókuszreszeléket, a liszteket és a sót, valamint a szódabikarbónát.

A száraz hozzávalókat fokozatosan adagoljuk a nedveshez. A kész massza, ha túl ragacsos menjen egy húsz percre a hűtőbe. A sütőt előmelegítjük 180 fokra. Két tepsit kibélelünk sűtőpapírral, majd diónyi darabokat tépünk a tésztából, amiket a két tenyerünk között golyókká formálunk és koronggá lapítunk. A tepsikbe sorakoztatjuk őket és kb. 12 perc alatt tepsinként készre is sülnek. A szélük ekkorra már barnulni kezd és finom kókuszillat fog terjengeni.

Bátran nekiállhat bárki, mert ennél egyszerűbb sütit nehéz elképzelni és roppantul finom.

Kókuszgolyó

Beköszöntött a kánikula, így a sütés nélküli édességek korszaka. A lakásavatómra így kókuszgolyókat készítettem édesség gyanánt. Nagyon finom lett és legalább nem melegedett fel még jobban a konyha.

Hozzávalók:

500 g darát háztartási keksz (nálam csak 450, ennyi volt, és szerintem ennyi elég is)


180 g cukor

1 csomag vaníliás cukor
100 g szobahőmérsékletű vaj
2 evőkanál kakaópor
0,5 dl kávé

fél dl rum
kevés tej, amennyit felvesz (fél-1 dl)
egy-két evőkanál sárgabaracklekvár
kókuszreszelék a forgatáshoz

Két-három marék meggy a közepébe

Egy nagyon egyszerű sütiről van szó. A vajat szobahőmérsékletre kivesszük. A száraz hozzávalókat egy nagy tálba tesszük. Főzünk egy kávét, lehetőleg hosszút és a meggyet kiputtyogatjuk. Ezalatt a 30 fokos szobában szépen meglangyosodik a vaj, így azt belekockázzuk a tálba és hozzáöntjük a kávét, valamint fél dl rumot. Szorgalmasan összegyúrjuk és annyi tejet öntünk hozzá, hogy összeálljon. Kis gombócokat csípünk a tésztából, meggyet nyomunk a közepébe majd vizes kézzel gólyókat formálunk belőle és a kókuszreszelékbe hempergetjük. Hűtőben tároljuk.

Házi twix szelet

Évekkel ezelőtt egy egyetemi vizsgaidőszak után sütöttünk ilyet egy jó barátnőmmel. Azóta feledésbe merült a házi twix, mert a konzerv sűrített tej nem túl gyakori vendég a háztartásomban. Most azonban volt, dulche de leche készült belőle és így twix szelet is. Remélem nektek is tetszeni fog, szerintem nagyon finom. Elárulom, hogy én az adag nagy részéből mini twix falatkákat csináltam, mert akkorába is elég a reggeli kávé megédesítéséhez és jóval kevesebb kalória, mintha egy egész szeletet betolnék.

Hozzávalók:

Karamellkrém (dulche de leche) - fél konzervnyi mennyiség, az elkészítését lásd ezen a linken.

A vajas kekszalaphoz:

170 g vaj
50 g kukoricaliszt
160 g finomliszt
50 g barna nádcukor
1 csomag bourbon vaníliás cukor
1 csipet só
1 tojás sárgája
ha nem állna össze 1 teáskanál zsíros tejföl

A bevonathoz: 150 g csokoládé

A vajat és a cukrokat habosra keverjük.  A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A tojássárgáját és a sót eldolgozzuk a vajas masszában, majd apránként beledolgozzuk a lisztet. Sütőpapíron kinyújtjuk a tésztát twix kekszalap vastagságúra, majd 180 fokon 15 - 20 perc alatt készre sütjük. (sütőtől függ) Világosnak kell lennie. Megvárjuk, amíg kihűl, hogy ne legyen olyan törékeny, majd megkenjük a karamellkrémmel. Ha kihűlt teljesen hűtőbe tesszük. Néhány óra elteltével, vagy másnap csíkokra vágjuk és olvasztott csokival bevonjuk. Nem muszáj az egész szeleteket, mert az elég macerás, elegendő, ha a twixeink tetejét csokizzuk, ha nem ragaszkodunk a bolti változathoz. Lehet használni tejcsokit az eredeti hatás fokozása végett, de szerintem étcsokival is bőven elég édes.

  

Fahéjas omlós keksz

Szepynél láttam a fahéjba forgatott guszta kekszeket, és gondoltam ezt a módszert kipróbálom, a recept helyett viszont egy saját omlós vaníliás keksz receptet használtam. A fél óra hűtési időt leszámítva egy nagyon gyors sütiről van szó, de ha éppen nem érünk rá (mint, ahogy most én voltam vele) akár el is hagyhatjuk úgy is elég fincsi a végeredmény.

100 g keményítő
400 g liszt (fele lehet teljes kiőrlésű)
100 g vaj
60 g zsír (vagy összesen kb 170-180 g vaj)
2 tojás
2 cent rum
140 g cukor
2 csomag bourbon vaníliás cukor
1 evőkanál tejföl (ha nem állna össze)
1 teáskanál sütőpor, 1 teáskanál szódabikarbóna
opcionális: reszelt citromhéj

a forgatáshoz 2 evőkanál fahéj, 3 evőkanál cukor

A vajat és a zsírt egy tíz perccel a sütés előtt előszedjük, hogy ne legyen fagyos.

A tojásokat kikeverjük a cukrokkal, elkeverjük benne a rumot, majd hozzáadjuk a vajat és a zsírt és az egész masszát habosra keverjük. Robotgéppel a legegyszerűbb, de kézzel sem tart sokáig. Beleszórjuk a liszteket, a keményítőt és a sütőport és gyors mozdulatokkal összegyúrjuk. Ha kevés lenne a nedves hozzávaló, akkor egy evőkanál tejföllel lazíthatjuk. Lágy, de nem ragadós tésztát kapunk.

Fél órára letakarva a hűtőbe tesszük pihenni a tésztánkat, majd kisebb diónyi darabokat csípünk le a belőle, gömböcökké hengergetjük a két tenyerünk között, kilapítjuk korongokká és beleforgatjuk a fahéjas cukorba. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk.

A sütőt előmelegítjük 180 fokra. 8-10 perc alatt készre sütjük.

Kávé, tea, vagy éppen whiskey krémlikőr mellé kiváló kísérő.

Nyuszi süti próba és az idei linzerek

A kép forrása Lillian Maxwell blogja

A facebook-on találtam ezt a cuki nyuszi sütis képet és megpróbáltam otthon reprodukálni, de sajnos inkább hasonlítanak malackákra mint nyuszikra, hiszen a linzer tészta is megnő és kicsit elveszti a formáját. Kelt tésztával szerintem még rosszabb lehet a helyzet, úgyhogy sajnos nem sikerült rájönnöm, hogy az első képen látható nyuszik mitől olyan csinoskák.

Mivel a nyuszikák messze vannak a tökéletestől a továbbiakban inkább sima diós linzereket és házi baracklekvárral összeragasztott linzervirágokat gyártottam, amiket mindenkinek ajánlottam a legutóbbi Húsvétra hangolódó bejegyzésemben.

Most is nagyon finom, omlósak lettek a linzerek, a kolléganőimnek is nagyon ízlett. Itt találjátok a receptet.

Fahéjas mézes keksz

Most, hogy ilyesmire is ráérek rendezgettem a fotóimat és ráakadtam ezekre a klassz kis kekszekre. Dolce Vita oldaláról sütöttem ezt a sütit még tavaly anyák napjára. Sajnos a régi link, már nem működik, úgyhogy módosítás nélkül leírom az eredeti receptet. Vicces hogy, csak most jutott eszembe, mennyire finom is volt, pedig már közelebb vagyunk az idei anyák napjához, mint a tavalyihoz. Olyasmi ez az aprósüti, mint a jól bevált mézeskalácsom, csak egészségesebb. Ráadásul gyorsan megvan.

Hozzávalók:

200 g liszt
60 g vaj
100 g méz
1 teáskanál őrölt gyömbér
1 teáskanál őrölt fahéj
1 tojás sárgja felverve
1/4 teáskanál szódabikarbóna
1 csipet só

Keverjük el a lisztet a fűszerekkel és a szódabikarbónával. Morzsoljuk el a keverékben a vajat, adjuk hozzá a mézet és a tojássárgáját, dolgozzuk el. Tegyük fél órára a hűtőbe pihenni a tésztát, majd 3-4 mm vastagra nyújtsuk ki. A sütőt melegítsük elő 180 fokra. Szaggassuk ki tetszőleges formákkal, és kb. 10 perc alatt süssük készre.

Ilyen egyszerű az egész :)

Csokis - diós habcsók

Tipikus ronda és finom ez a sütemény, de nekem már gyerekként is a chokito volt a kedvencem. Nagyon kevés munkával brutálisan finom desszertet lehet összehozni. Maradék tojásfehérje hasznosításra való egyszerű kis recept, én is azért készítettem, mert a mélyhűtőben már elég régóta árválkodott néhány tojásfehérjém. Nekem nagyon ízlett. Nem túl édes,viszont kellemesen aromás a pirított diótól.

Azt hiszem nem is kell többet mondanom, hogy kedvet csináljak hozzá.

Hozzávalók:

2 tojásfehérje
80 g jó minőségű feketecsoki
100 g darált dió
80 g cukor (én fele szőlőcukrot fele nádcukrot használtam)
2 csepp ecet (rendes háztartási ecet, és tényleg csak egy két csepp - szuper kemény és krémes lesz tőle a hab)

A sütőt előmelegítjük 180 fokra.

A csokit lereszeljük a reszelő durva fokán (vagy egy percre beledobjuk egy késes aprítóba).A tojásfehérjét a pár csepp ecettel felverjük, mikor félkemény, fokozatosan adjuk hozzá a cukrot és teljesen keményre verjük.

A diót sütőpapírral bélelt tepsiben betesszük a sütőbe 5 percre, ettől intenzívebb lesz az íze.

A csokireszeléket több részletben óvatosan a habhoz keverjük. A diót is ledaráljuk, vagy az aprítóba tesszük egy percre (ez nekem egyszerűbb ezért én szinte mindig a turmixunkkal szoktam "darálni") és ezt is a habba forgatjuk.

A sütőpapírral bélelt tepsibe evőkanálnyi halmokat rakosgatunk a masszából, majd a 150 fokos sütőben kb. 20 perc alatt megsütjük. Hűlés közben még szilárdul. Akkor jó, ha a belseje ragacsos marad. Ha nem akarjuk, hogy úgy összeessenek, mint az enyémek, akkor résnyire nyitott sütőben hagyjuk kihűlni.

Vaníliás karika - keksznyomóval is készíthető recept

Már régen is készítettem vaníliás karikát, de most Chef Vikinél találtam egy receptet ami kifejezetten a kekszkinyomó pisztolyhoz való. Mivel nekem is van ilyen kütyüm, gondoltam, akkor már használjuk is.

Ráadásul Vikinél express vaníliás karika néven fut a recept, mert elvileg így gyorsabb lenne a művelet mint a nyújtás szaggatás. Sajnos ez a rész nálam nem jött be, mert a klasszikus módszerrel gyorsabban végeztem, különösen hogy olyankor a sütőpapír miatt nem kellett tepsit mosogatnom, viszont kétségtelenül nagyon finom lett. Talán még jobb, mint a bolti változat.

Hozzávalók:

250 g vaj
250 g cukor (ebből 30 g Bourbon vaníliás cukor, mert nem volt itthon vaníliarúd)
500 g liszt (nálam 200 g finom liszt, 100 g kukoricaliszt és 200 g teljes kiőrlésű liszt volt az összeállítás)
2 egész tojás
csipet só
100 g étcsokoládé



"A puha vajat habosra keverjük a cukorral és a vaníliával, csipet sóval, hozzáadjuk egyesével a tojásokat, végül belegyúrjuk a lisztet is.

Hagyjuk pár percet pihenni, a meglehetősen lágynak tűnő tészta megembereli magát, és kitűnő állaga lesz.

Több részletben betöltjük a pisztolyba a tésztát, és száraz tepsibe nyomni a kekszeket (se kikenés, se sütőpapír!).

180 fokra előmelegített sütőben készre sütjük: ha már picit színesedik az alja, készen is van.

Az étcsokoládét vízgőz felett megolvasztjuk. A kihűlt kekszek alját kis ecsettel megkenegetjük a csokival (én egyszerűen csak belemártottam az alját az olvasztott csokoládéba), majd becsokizott felükkel felfelé dermedni hagyjuk.

Ha teljesen megdermedt a csokoládé, tároljuk zárható fémdobozban."

Sajnos a csodaszép süteményes tálak nem az enyémek, anyukám kapta őket születésnapjára, csak kérte, hogy süssek valamit, hogy felavathassa őket.

Ezer köszönet a receptért Chef Vikinek!

Házi rafaello golyó - Nemcsak karácsonyra

A Raffaello receptjét párom egy barátjától kaptuk, s nagy várakozásokkal estünk neki az elkészítésének. Kicsit nehezen állt össze a massza, de darált keksszel lehetett segíteni a dolgon. Valószínűleg az volt a gond, hogy margarint használtunk vaj helyett, agy a receptet már vajjal írom.

Hozzávalók egy nagy adaghoz kb. 40-45 golyóhoz:

300 g cukor,
360 g tejpor,
250 g kókuszreszelék,
250 g vaj,
Kb. 40 szem (lehetőleg hántolt) mandula vagy mogyoró
kókuszreszelék a forgatáshoz

Szűk 1dl vízből a cukorral szirupot főzünk és kihűtjük. A vajat összekeverjük a kókuszreszelékkel  és a tejporral.

Fokozatosan hozzá adjuk a hideg szirupot. Golyókat formálunk a masszából. A közepébe mandula vagy mogyoró  kerüljön. Ha kevésnek érezzük a szárazanyagot, adjunk hozzá egy kis darált kekszet.

A kész raffaello golyókat kókuszreszelékbe forgatjuk.

Az eredmény egy egyszerű és finom (bár kicsit tömény) sütés nélküli édesség. Ez egy elég nagy adag, mi fél adagot készítettünk.

Házi ischler

Az ischlerre is igaz, ami sok más cukrászdai süteményre, hogy a házi változat még finomabb. Ischler fánk néven kaptam a receptet egy nagyon ügyes barátnőmtől, akitől a rögtön puha mézeskalács is származik. Ez is olyan süti ami minden Karácsonyi időszakban el kell hogy készüljön.

Hozzávalók:

140 g vaj

210 g liszt

100 g porcukor

70 g darált dió

fél citrom reszelt héja

1 nagy csipet őrölt fahéj

csipet só

összeragasztáshoz: lekvár (nálunk házi sárgabaracklekvár, de a papa cseresznyedzsemével is nagyon finom)

Mázhoz:

150 g fekete csoki

Vagy fél dl víz, 2 evőkanál cukor, 1 evőkanál keserű kakaópor, 30 g vaj

Elkészítés:

A tészta hozzávalóit gyorsan összedolgozzuk, cipót formálunk belőle, majd letakarva hűtőben fél óráig pihentetjük.

Ha letelt a fél óra fél cm vékonyra nyújtjuk és korongokat szaggatunk belőle.

Kavajazott, kilisztezett, vagy sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük a korongokat és 180 fokra előmelegített sütőben világossárgára sütjük (kb. 10-12 perc)

Ha kihűltek a korongjaink, kettőt-kettőt lekvárral összeragasztunk.

Mázat kétféleképpen készíthetünk:

Az egyik változatban 2 evőkanál kristálycukorból és fél dl vízből sűrű szirupot főzünk és egy púpos evőkanál keserű kakaóport, valamint 30 g vajat keverünk el benne. A másik változatban egyszerűen gőz fölött felolvasztunk másfél tábla étcsokit.

Ez a süti 1 nap pihenés után éri el a tökéletes ízösszhangot, ezért érdemes fogyasztás előtt 1-2 nappal elkészíteni. Jól zárható dobozban sokáig elállna, ha nem ennénk meg egy nap alatt az egészet. :)

Szilvalekváros és diós hókiflik

A recept innen származik, Ani blogjáról és egyszerűen zseniális. Ilyen finom sütit már nagyon-nagyon régen nem ettem. Minimális módosításokat eszközölve következzen a recept:

Hozzávalók a csodafinom omlós tésztához:

450 g liszt
300 g (házi kacsa)zsír
30 dkg zsíros tejföl
1 tojás sárgája
1 kávéskanál só
1 evőkanál porcukor
1 citrom reszelt héja
1 evőkanál rum

liszt a nyújtáshoz, porcukor a forgatáshoz

Töltelék:
kemény házi szilvalekvár (esetleg kis fahéjjal elkeverve)

Az összes hozzávalóból lágy tésztát gyúrunk. Nekünk ennyi liszttel még kezelhetetlen volt a tészta, még kb. 50 g - ot tettünk, hozzá, de ez biztosan függ a liszt típusától. Gombócot formálunk a tésztából és a hűtőbe tesszük legalább egy órára.

Elfelezzük a tésztát mert 2-3 mm vékonyra kell nyújtani mielőtt tovább dolgozunk vele. Az eredeti recept szerint, ekkor kb 7-8 cm széles csíkokra vágjuk a tésztát, a csíkok szélén egy centi szélesen vastagabb szilvalekvár csíkot húzunk. Egyszer átgöngyöljük, szélénél levágjuk, patkóba hajtjuk, majd a két végét megnyomjuk. Ez a módszer nekünk kicsit bonyorult volt, ezért inkább hosszú háromszögeket vágtunk a tésztából, annak a rövidebbik oldalára tettünk egy kiskanál szilvalekvárt, majd felgöngyöltuk kiflibe.

Sütőpapíros tepsire rakosgatjuk a hókifliket, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt halvány aranysárgára sütjük őket. Még melegen porcukorba, vagy vaníliás porcukorba forgatjuk a kiflket.

A diós beiglihez kissé túl sok tölteléket készítettem, így egy kb. 10 kiflit a megmaradt diótöltelékkel tömtem meg. Azok is nagyon finomak lettek. A diótöltelék receptje itt található, a kiflikhez fél adagot készítenék.