Egyszerű dagasztás nélküli házikenyér

Ez életem első kenyérsütőgép nélküli házi kenyere és mondhatom, nagyon büszke vagyok magamra, annak ellenére, hogy az érdem leginkább Lilláé, a "Megfőzlek" c. gasztroblog alkotójáé, tőle származik ugyanis, az alaprecept, amin csak nagyon keveset változtattam, hiszen úgy tökéletes ahogy van. A legfinomabb kenyér elnevezéssel található nála ez a csoda, amivel amilyen kevés munka van, olyan finom. Hogy tényleg ez-e a legfinomabb kenyér azt mindenki döntse el maga, kipróbálás után, mert ezt mindenkinek meg kell sütni.

Fontos előzetes információ: a munka nem több vele 10 percnél(csak a leírás hosszadalmas, ez ne riasszon el senkit), de legalább tíz óra pihentetési idővel kell számolnunk. Nekem csak 8 órám volt rá, de szerintem jót tett volna neki ha még egy kicsit áll. Legközelebb estefelé összeállítom a tésztát hogy reggelire friss kenyerünk legyen és átalszom a "munkafolyamatot".

Nálam így készült:

Hozzávalók:
450 g liszt - ebből 300 g fehér 100 g teljes kiőrlésű tönköly 50 g kukoricaliszt (A lisztek aránya azért ilyen, mert a fiúk a fehér kenyeret szeretik ezért az egészségesebb lisztet csak csempészni lehet, a kukoricalisztből pedig Limara óta tudhatjuk hogy kis mennyiségben finom ízt és szép színt ad, nagy mennyiségben viszont ne tegyük kenyérbe, mert túl "törékeny" lesz és nem is kel meg olyan szépen)
15 g friss élesztő (az eredeti recept 10 g-ot ír, biztos úgyis jó, de nekem pont ennyim maradt a kockámból)
4 dl langyos víz
2 kávéskanál só
fél kávéskanál cukor

Elkészítés:

Egy nagy tálban (ha van kelesztőtálunk, akkor abban) kimérjük a lisztet, elkeverjük benne a sót és a cukrot. A vízben elkeverjük az élesztőt, majd az élesztős vizet apránként belekeverjük a lisztbe. Ne ijedjünk meg, nagyon ragacsos tésztát kapunk, de ez ilyen. (Ha mégsem, akkor remélem Lilla kommentben kijavít. Lehet csak a liszttípusaim miatt kevesebb folyadék kellett volna, de még sosem sütöttem ilyen kenyeret.) Lefedjük a tálat, ha nincs fedele egyszerűen konyharuhával, majd félretesszük egy olyan helyre, ahol 10-12 órán át kelhet és senkinek nincs útban. Nálam szobahőmérsékleten dolgozott a tészta (kb. 21 fok van aktuálisan)

Ha letelt az idő, előmelegítjük a sütőt 250 fokra, ennek hiányában maximumra, nekem pont ennyit is bír a sütőm. Fogunk egy megfelelő méretű (értelemszerűen a kenyér sütés közben még nő egy kicsit) fedővel rendelkező hőálló tálat. Lehet kerek is, de én a hosszúkás kenyeret jobban szeretem szeletelni, így a jó nagy ovális edényünket használtam. Kibéleljük sütőpapírral.

Most úgy próbáltam "formázni" a tésztát, ahogy az eredeti recept ajánlotta, hogy kilisztezett deszkára (esetemben lisztezett szilikonos gyúrólapra) borítottam az egész tésztát, majd ennek a négy "sarkát" megpróbáltam behajtogatni a közepébe. Csakhogy hiába liszteztem, úgyis ragadt, így rengeteg liszt segítségével végül a tál alakjának megfelelő formába gyömöszköltem és átborítottam a méretre szabott sütőpapírra, majd azzal együtt a  tálba tettem. Mivel így kicsit macerás is volt, meg kicsit túl lisztes is lett a kis kenyérkém legközelebb ehelyett a módszer helyett a következőt alkalmazom:
A sütőpapírral kibélelt tálat nagyon enyhén meglisztezem. Egy spatulát lisztbe mártok, ennek segítségével beleorientálom a kenyértésztát a tálba. Lisztes kézzel kicsit eligazítom a tésztát.
Ha már bent van a tésztánk a helyén, így vagy úgy- enyhén vízzel megspricceljük a tetejét.

Rátesszük a fedőt és mehet a 250 fokos sütőbe. 35 percet sütjük így, majd levesszük a hőfokot 220 fokra és a fedőt is eltávolítjuk a tálról. Így sütjük tovább kb. 25 percig. Ha kivettük pár percet takarjuk le még forrón tiszta konyharuhával, ettől lesz tökéletes állagú a kenyér héja, majd vegyük ki a tálból és hagyjuk ehetőre hűlni.

Jó étvágyat!

Az első szeletet füstölt lazaccal és paradicsommal ettem. A fotón a szeletelés azért nem a legszebb, mert még melegen muszáj volt megvágnom. A következők már simán vajjal kerültek a pociba. Tényleg nagyon finom. Még egyszer köszönöm Lilla!