Banános forró csokoládé

Sikerült beszereznem a régóta vágyott talpas üvegpoharamat, név szerint ír kávés poharat, méghozzá kevesebb mint négyszáz Forintos darabáron. Igaz, nem olyan flancos, mint amilyen szépségeket egyes blogokon láttam, de azért csini és jó vastag, strapabíró üvegből van. Szóval büszke vagyok magamra :) Ennek örömére rögtön készítettem is bele egy jó kis banános forrócsokit, amire még azt is rá lehet fogni, hogy egészséges, hiszen a fekete csokoládé többek közt csökkenti a magas vérnyomást, a tej fedezi a kalcium adagunkat, a banán pedig gyümölcs, külön cukor meg nem kellett bele, mert épp elég édes tehát egészséges... Legalábbis én így képzelem, és még jól is esett.

Hozzávalók 2 személyre:

fél tábla fekete csokoládé
1 db banán
4 dl tej
őrölt fahéj és szegfűszeg ízlés szerint (nálam egy-egy kiskanál)
díszítéshez tejszínhab

Fogunk egy kislábast, a csokit egy kevés tejjel felolvasztjuk, a banánt a többi tejjel összeturmikszoljuk, felöntjük vele a csokit, beleszórjuk a fűszereket és kevergetés mellett felforraljuk. Már kész is. :)

Spenótos ricottás rakott krumpli

Ez a finom egytálétel volt a mai ebédünk. Egyszerű elkészíteni és kicsit érdekesebb, mint a megszokott rakott krumpli. Nekem jobban is ízlik, nem vagyok oda a sült tejfölért. A spenótmentes verziót is inkább tejszínnel készítem. Most a ricotta adta magát, mert a szavatossági ideje végéhez közeledve várta a felhasználást a hűtőben, de ha valakinek nincs otthon túróval is lehet helyettesíteni, csak a túró mellé, hogy ne legyen száraz használjunk fel legalább egy deci tejszínt is.

Hozzávalók (egy 28 cm-es piteformához):

200 g spenót (ezúttal mirelit)
250 g ricotta
1 tojás
100 g kolozsvári szalonna, ha ezt kihagyjuk, vegetáriánusoknak is kiváló
5 közepes krumpli
egy nagy fej hagyma
két nagy gerezd fokhagyma
kevés vaj, kevés olaj, néhány evőkanál tej vagy tejszín
só, bors, szerecsendió, kakukkfű, petrezselyem, oregano
reszelt sajt ízlés szerint, nálam kb 150 g

A spenótot jó előre kivesszük a mélyhűtőből és hagyjuk felengedni, lehetőleg szűrőben, hogy lecsöpögjön. A krumplikat bő sós vízben héjában megfőzzük. A szalonnát és a megpucolt hagymát, valamint fokhagymát apróra vágjuk, serpenyőben kevés olajon megpirítjuk. Borsozzuk, kakukkfűvel petrezselyemmel és oregánóval ízesítjük.Ha már szép piros a szalonna, hozzáadjuk a jól lecsöpögtetett spenótot, néhány percig pároljuk, majd elkeverjük benne a ricottát. Megkóstoljuk, ízlés szerint még lehet sózni. Levesszük a tűzről.

Ha megfőtt a krumpli, meghámozzuk, karikákra vágjuk. A piteformánkat (ebben a leggusztább) vagy más hőálló edényünket kivajazzuk, belefektetjük a krumpliszeletek felét, eloszlatjuk rajta a spenótos massza felét, majd megszórjuk egy kis reszelt sajttal. A sajtra ismét egy réteg krumpli, majd a maradék spenótos ricottás szósz jön. Egy tojást elkeverünk néhány evőkanál tejjel vagy tejszínnel, sózzuk, borsozzuk és őrölt szerecsendióval feldobjuk. Ezzel a tojásos keverékkel egyenletesen meglocsoljuk a krumplit, majd megszórjuk reszelt sajttal.

A200 fokra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt készre sütjük. Akkor jó, ha a sajt már szép piros a tetején. Így fog festeni:

Pizzaszósz és Calzone

Ősi tanulság, hogy pizzából sosem elég, akárhányszor látok egy pizzát mindig rögtön ennék is. A tészta most is a szokásos módon készült, amit már közzétettem, de azért ide is leírom, mert tapasztalatból tudom, hogy az ember nem szeret egy receptnél három helyre kattintgatni. Ami viszont újdonság, hogy ezúttal a szószom receptjét is megosztom veletek.

Így készül:

A tészta:

Hozzávalók:

•    2 dl langyos víz
•    1 dl langyos tej
•    1 teáskanál só (lapos)
•    2 evőkanál olívaolaj
•    450 g finomliszt 
•    2 teáskanál cukor
•    1 csomag szárított élesztő vagy egy kocka élesztő
•    extraként esetleg mehet bele- egy – két teáskanál oregano

A hozzávalókat a fenti sorrendben a kenyérsütőgép üstjébe  tesszük és dagasztóprogramra állítjuk. Gép hiányában kézzel dagasztunk addig amíg szép sima lágy és nem ragadós tésztát kapunk. (Ilyenkor a langyos tejben előre felfuttatjuk az élesztőt, a kenyérsütőgéphez ez nem szükséges.) Addig kelesztjük meleg helyen letakarva, amíg kétszeresére nem nő. Ha szépen megkelt a tésztánk szétszedjük több darabra, ez a mennyiség két közepes vastagságú, vagy három vékony egyszemélyes kerek pizzához elegendő.

A pizzaszósz:

• 2 dl passata di pomodoro - paradicsompüré, vagy 2 dl hámozott paradicsomkonzerv - ez utóbbiból szerintem finomabb
• fél fej apróra vágott, vagy összeturmixolt hagyma, (ha valakit zavar ha darabos a szósz az turmixoljon bátran)
• 1 nagy gerezd fokhagyma, szintén apróra vágva, vagy összeturmixolva
• egy csipet cukor, és egy csipet só
• oregano és bazsalikom ízlés szerint
• kevés olíva olaj

A hagymát és a fokhagymát üvegesre pirítjuk az olívaolajon, majd hozzáadjuk az összes többi hozzávalót. (Ha hámozott paradicsomkonzervet használunk, azt először összeturmixoljuk) Összeforraljuk, kb tíz perc főzés bőven elég neki. Már kész is. Amit nem használunk el rögtön, kis üvegben a hűtőben tárolhatjuk, egy hétig kényelmesen, talán kettőig is bírja. Ez a mennyiség 3-4 pizzára elég, szóval akár lehet rögtön dupla adaggal is indítani.

Összeállítás és a Calzone

Egyik személyes kedvenc ételem a calzone - avagy magyarul mondjuk hajtott pizza. A szép kerekre húzogatott pizzánkat megkenjük a szósszal, majd képzeletben elfelezzük és a hozzánk közelebb eső felét megpakoljuk mindenféle finomsággal. (sonka, gomba, kukorica, sajt, hagyma vagy bármi ami jól esik) Célszerű legalsó rétegnek olyan hozzávalót tenni, ami nem ereszt levet, hogy lehetőleg ne ázzon el a tészta. Ráhajtjuk az üres felét a széleket összenyomogatjuk. Forró sütőben készre sütjük. Az olaszok a tetejére szoktak egy kis friss paradicsomszószt és olívát tenni, de nekem ez most nem hiányzott.

Gyorsan neki is estem, már félig elfogyott mire eszembe jutott lefotózni. Íme:

Egyszerű kakaós kevert sütemény

Mamámtól származik ez a klassz kis recept. Ezúttal is nyugodtan írhatom, hogy amilyen egyszerű, olyan finom. Valahogy a nagymamák receptjei gyakran ilyenek, ők még nem cifrázták túl a dolgokat. Ez egy kezdők által is könnyen elkészíthető kevert sütemény, ráadásul tegnap este fáradtan sem tartott tovább az elkészítése a sütést nem számítva tíz percnél. Finom, nagyon könnyű tésztája van, olyan klassz levegős, hogy szinte elszáll, mégsem száraz, inkább kicsit szaftos. A textúrája remekül kivehető ezen a képen:

Íme a recept:

8 dkg vajat, vagy 6 dkg zsírt, 1 egész tojással, 25 dkg cukorral, fél citrom reszelt héjával nagyon alaposan elkeverünk, azután 25 dkg lisztet(nálam most kifogyott a finomliszt, úgyhogy a 25 dkg-ból 10 dkg rétesliszt és néhány kanál teljes kiőrlésű tönkölyliszt), 1 sütőport, 4 dkg kakaót és negyed liter tejet (apránként) adunk hozzá.

Ahogy összeállt a tészta 3-4 nagy kanál dzsemet, darabos lekvárt keverünk bele, és/vagy feldobhatjuk pikáns gyümölcsökkel is. Én ezúttal apróra darabolt házi meggybefőttet tettem hozzá kb. 20 dkg-ot.

Vajazott és lisztezett (kényelmes ember lévén nálam ehelyett sütőpapírral bélelt) tepsiben előmelegített sütőben 180 fokon sütjük. Tűpróbával ellenőrizzük le, hogy elkészült-e. Nálam 25 percig sült.

Langyosan már kényelmesen szeletelhető, ha kibírjuk addig. Kockákra vágva tálaljuk.

Nagyon-nagyon finom. :) Végül íme egy utolsó kép, mert a színe, csak ezen látszik igazán. Hiába, amikor este fotózok az sosem lesz tökéletes.

Tócsni sütőben sütve és a klasszikus változat

Tartalmas leves mellé, vagy utána könnyű második fogásnak, salátával, mártogatóssal, vagy csak úgy magában. Finom és egyszerű krumplis étel, hívjuk, tócsninak, tósnyinak, lapcsánkának, vagy bárminek ami a mi környékünkön dívik.

Mi még pénteken a fokhagymakrémleves után ettük, ezúttal az egyszerű és gyors sütőben sütött változatot, méghozzá finom kis joghurtos öntettel, de meg kellett állapítanom, hogy nagymamám receptje az igazi. Az ő tócsnija lett a család nagy kedvence és legközelebb nem is kísérletezgetek más recepttel azt fogom sütni, ezért miután leírtam hogy készült az olajmentes, sütőben sült verzió, megosztom veletek a régi családi receptet is. Azért a modernebb változat is finom volt, barátnőmnek, aki még sosem evett tócsnit kifejezetten ízlett, de engem elkényeztetett a nagymamám féle változat. Jöjjenek tehát a receptek.

Tócsni sütőben sütve, kb. három személyre, kiindulási alap innen.

Hozzávalók:
4 közepes krumpli
1 fej hagyma (nálam lila)
2-3 evőkanál tejföl
két-három evőkanál liszt
só,bors

A krumplikat megpucoljuk, megmossuk, lereszeljük egy nagy tálba. A hagymát apróra vágjuk és az összes többi hozzávalóval együtt a krumplihoz adjuk. A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A hozzávalóinkat jó alaposan összekeverjük. Jó alaposan kizsírozunk (ha zsír nincs kivajazunk) egy tepsit, vékonyan, maximum egy centi magasan elsimítjuk benne a masszát, betoljuk a forró sütőbe és pirosra sütjük. Nálam húsz perc alatt elkészült. Nagyjából ennyi idő kellett a fokhagymakrémlevesnek is.

A tálaláshoz a "mártogatós" úgy készült, hogy két-három evőkanál jó sűrű (görög) joghurtot elkevertem ugyanannyi cottage cheese- zel, beleszórtam egy kis oreganot, tettem bele egy teáskanál olíva olajat és egy kis fokhagymát, de simán sajttal és tejföllel is finom, vagy egy tzatzikivel.

És akkor íme a bevált családi tósnyi receptje Észak-Magyarországról:

Fokhagymakrémleves

Néha nagyon jól tud esni egy kis krémes, sűrű, melengető és laktató leves ebédre vagy vacsorára. A brokkolit leszámítva mindenféle krémlevest nagyon szeretek, de egyértelműen ez a kedvencem. Az ihletet Gabriella konyhája és a guszta sajtlevese adta, de a kiindulási alap végülis Ottis receptje volt. Két nagy és két kisebb tányér leves született, de egy kanál sem maradt, pedig csak egy barátnőmmel ketten voltuk rá. Másodiknak sütőben készült tócsnit ettünk, de erről, majd legközelebb...

A fokhagymakrémleves receptje:

Hozzávalók:

5-6 gerezd fokhagyma
kevés olaj
só, fehérbors, szerecsendió
két kanál liszt
fél liter víz és egy húsleveskocka, vagy fél liter húsleves
2 dl főzőtejszín
2 kanál keményítő 1 dl tej
Tálaláshoz reszelt sajt, pirítós

A fokhagymát, ha nem zavar, hogy darabos apróra vágjuk, ha úgy nem szeretjük fokhagymanyomón átnyomjuk és kevés olajon közepes lángon kicsit megpirítjuk. Ezután hozzáadjuk a lisztet, a fűszereket, kicsit azt is megkapatjuk, közben vízforralóban vizet melegítünk és feloldjuk benne a leveskockát. Az így kapott lével, vagy egyéb húslevessel apránként felöntjük, csomómentesre keverve. (A kezdő konyhatündérek kedvéért ez talán kézi habverővel a legegyszerűbb.)
Ezután hozzáadjuk a tejszínt, kevergetés mellett összeforraljuk. ekkor látjuk, hogy mennyire felel meg nekünk a sűrűsége, tejben elkevert keményítővel sűrítjük, egyszer átforraljuk és már kész is. Lehet hogy az általam megadott mennyiségekkel valakinek túl sűrű, akkor tejjel lehet nyugodtan higítani, ilyenkor célszerű kóstolni, hogy elég fűszeres-e.

Pirítós-kockákkal és reszelt sajttal, esetleg ha van apróra vágott metélőhagymával, vagy petrezselyemmel is megszórhatjuk tálaláskor.

Cookies - a kedvenc csokis keksz

A környezetemben minden pasi teljesen oda meg vissza tud lenni a cookiesért és bevallom én teljesen kekszfüggő vagyok. Ez az igazi amerikai típus, ami kívül ropogós, de belül finom puha. Ezúttal csokis-narancsos-gyömbéres verzióban készült, de már számtalan cookiest gyártottam és minden változata remek volt. Klassz a csokis-kakaós, a vaníliás - csokis, a gyömbéres -fahéjas - citromos is.
Tesóm jött haza, beleszimatolt a levegőbe és reménykedve megkérdezte: COOKIES? Mosolyogva bólinthattam, hogy igen az és a páromnak már félretettem belőle Valentin nap örömére egy jól záródó fémdobozba, úgyhogy a konyhai mennyiség dézsmálható. Lelkesen neki is látott. Másnap estére egy morzsa sem maradt, pedig sokáig elállna, ha hagynánk... De mivel gyors sütiről van szó nem kell nagyon nekigyürkőzni az utánpótlásnak. Kis túlzással tovább tartott megírnom a bejegyzést, mint megsütni.

Íme a kikísérletezett recept:

Hozzávalók 2 tepsi narancsos-csokis kekszhez:

•  20 dkg liszt - egy két kanál belőle teljes kiőrlésű tönkölyliszt, a többi fehér
•  13 dkg cukor - jót tesz neki ha a fele barnacukor, az kicsit ragacsosabb, de sima kristálycukorból is készíthető
•  1 teáskanál őrölt gyömbér és egy kávéskanál őrölt szerecsendió
•  2 teáskanál sütőpor
•  100 g étcsokoládé apróra vágva
•  10 dkg (a hűtőből egy ideje már kivett, puhább) vaj
•  1 egész tojás
•  egy csipet só
•  egy jól megmosott narancs reszelt héja
•  2-3 evőkanál narancslé

Elkészítés:

A lisztet összekeverjük a sütőporral a gyömbérrel és a szerecsendióval. Az étcsokoládét apróra vágjuk (ehhez jó éles és szép nagy kést ajánlok, csak vigyázzunk az ujjunkra)és belekeverjük a lisztbe.

A lehetőleg már nem túl kemény vajat a cukorral habosra keverjük (a legegyszerűbb gépi habverővel), majd hozzáadjuk a tojást és a narancshéjat is. Miután jó alaposan megkevertük a masszát apránként hozzákeverjük a lisztet és narancslevet is.

Előmelegítjük a sütőt 180 fokra. A tészta ragad, de ez így jó. Kisebb diónyi golyókat formázunk belőle, majd a két tenyerünk közt laposra préseljük.

Sütőpapírral bélelt tepsiben. 10, maximum 12 percig sütjük, ha kicsi színt kap alulról, akkor már jó. (10 percnél még épphogy "krémes" a belseje, 12-nél már szárazabb, szerintem a 10 perc az optimális, de persze sütőfüggő) Amikor kiszedjük még nagyon puha(ha jól időzítettünk), ne is nagyon nyúljunk hozzá, amíg legalább langyosra nem hűl, mert szétesik. Viszont kihűlve megkapja a tökéletes cookies állagot.

Mivel Valentin nap örömére gyártottam, most kisebb kézügyességgel igyekeztem szívet is formázni, majd mikor rájöttem, hogy nem vagyok túl ügyes a legkisebb kiszúrómat lenyomtam a kör alakú kekszecskék aljára, kihúztam és reménykedtem, hogy mikor sütés közben megnő nem tűnik el teljesen a minta. Hát... a legtöbbnél eltűnt de a még meleg kekszbe is belenyomható a forma és az már megmarad....

.

Csőben sült sajtos gnocchi

Tudom, tudom, az autentikus a négysajtos lenne, de nálam sosincsen annyiféle "formaggio" ez van. Szóval ezúttal kétsajtos verzió készült, de akárhányfélével nagyon finom.

Hozzávalók személyenként:

200 g gnocchi (házival persze még finomabb, de mindig nem lehet rá időnk ezért ezúttal bolti)
2 - 3 evőkanál tejszín
szerecsendió, bors, só, fokhagyma ízlés szerint
mozzarella és camembert sajt amennyit csak szeretnénk
kevés vaj

A gnocchit forró lobogó sós vízben, néhány perc alatt megfőzzük. Leszűrjük. Egy tűzálló tálat kivajazunk jó alaposan. Belefektetjük a gnocchicat. Meglocsoljuk a tejszínnel, megszórjuk a fűszerekkel és az apróra vágott fokhagymával, a felszeletelt sajtokkal és betoljuk a forró (nálam 200 fokos) sütőbe, ahol gyönyörű aranyszínűre pirítjuk.

A fotó nem túl jó, mert most csak egy személyre készült ez a finomság. a nagyobb adag valahogy fotogénebb. :)

Gyömbértea - egy újabb melengető ital a még mindig hideg napokra

Ez egy remek tea így télire. Amellett, hogy nagyon finom, a gyömbér megfázás ellen is kiváló, és gyulladáscsökkentő hatású. Pillanatok alatt elkészül házi változatban és össze sem lehet hasonlítani a filteres verziókkal. Valentin napra is aktuális, ugyanis állítólag kiváló afrozidiákum...

Hozzávalók 2 személyre:

Egy kis darab, kb. 2 centis gyömbér
1 rúd fahéj,
ízlés szerint szegfűszeg (nálam 8-10 szem)
5-6 deci víz
méz,citrom
tálaláshoz narancsszeletek (elhagyható, de szerintem a narancs nagyon jól megy a gyömbér fűszeres enyhén csípős ízéhez)

Meghámozzuk a gyömbért és vékony szeletekre vágjuk. Felforraljuk a vizet. egy kisebb lábasba tesszük a felszeletelt gyömbért, a fahéjat és a szegfűszeget, majd leforrázzuk. A lábast közepes lángon öt percig még melegítjük. (Lehet kicsit tovább is, de ha túl sokáig marad fenn, akkor csípőssé válik, amit nem mindenki szeret.) Levesszük a tűzről, belefacsarunk egy kis citromlevet, elkeverünk benne egy nagy kanál mézet és csészékbe illetve bögrékbe adagoljuk, ügyelve, hogy gyömbér ezekbe már ne kerüljön. Mindenki kaphat egy-egy narancsszeletet is a bögréjébe, úgy még finomabb lesz.

Díj és szupergyors nyáridéző "desszert"

Ezt a kedves díjat kaptam Mritától. Köszönöm szépen! Aninak szeretném továbbadni elsősorban a csodás virslis sajtos kiflik miatt, amiket nemrég készített.  A díjjal járó szabályok a következők:

- Meg kell említeni, kitől kaptam a díjat.
- Válaszolni kell a kérdésekre.
- Írjak magamról valamit.
- Ajándékozzam annyi társamnak, ahánynak szeretném.
- Értesítsem a díjazottakat.

A kérdések, melyeket meg "kell" válaszolni:

1. Melyik a kedvenc sminkkészleted? - Mritához hasonlóan nekem sincs ilyen, nagyon extra alkalom kell ahhoz, hogy én sminkeljek...

2. Mi volt 2011. trendje? - Hmmm... jó kérdés. Talán a CSOKOLÁDÉ? Az mindig divatos. ;)

3. Mi a kedvenc desszerted? - Nagyon sok a jelentkező, de ha írhatok többet, akkor a kozák sapka, az amaretti és a karamellás sajttorta.

4. Kedvenc színed? - Vörös

5. Melyik volt az utolsó dal, amit meghallgattál? - Adele: Someone like you

6. Mi a keresztneved? - Orsolya... de ha kérhetem maradjunk inkább az Édeskonyhánál

7. Kutyák vagy macskák? - Macskák forever. Minden állatot szeretek, amelynek legalább kettő és maximum négy lába van, de a macskaféléket nehéz felülmúlni, mégha nem is túl hűséges típusok, de az ízlésük és a kecsességük lenyűgöz.

Mit is írjak magamról? A kedvenc évszakom a nyár és már nagyon hiányzik. Ebben a szellemben készült az alábbi tányér. Ezt remek ötletet valahol az interneten láttam, de  sajnos nem sikerült újra megtalálnom, hiába kerestem, így nem tudom idelinkelni. 

Ha nincs időnk sütni, desszertnek is ideális, szép színes és felidézi a gyönyörű napsütéses tengerpartokat. Vidám vitaminbomba, valószínű még a finnyásabb gyerekek is észrevétlenül bevinnék az értékes tápanyagokat a szervezetükbe, ha ezt tennénk eléjük. Részemről diétás vacsinak is tökéletes :) Ha pedig kevésbé féltjük a kilóinkat készítsünk mellé csokifondüt. (Ha nincs készletünk egyszerűen gőz fölött olvasszunk meg fél tábla jó minőségű csokit, egy kis vajjal és lágyítsuk egy két evőkanál tejszínnel, majd ha úgy gondolja a társaság ebbe mártogathatjuk a szépen elrendezett gyömölcseinket)

Sajttorta olasz módra, avagy torta di ricotta e cioccolato

Volt két ricottám is és ezúttal valami édeset szerettem volna összehozni belőle a hétvégi vendégeinknek. (Igen, újabban minden hétvégén vendégeink vannak...) Nagyon sok receptet böngésztem végig, míg végül emellett döntöttem. Egyrészt mert nagyon szeretem a sajttortákat, és ez valami hasonló, másrészt pedig azért mert az olaszok egyszerűségét mindig is zseniálisnak tartottam. Hiszen minek túlcifrázni a dolgokat, ha könnyen és gyorsan is kaphatunk valami finomat.

A receptet csak egy csöppet módosítottam. Íme:

500 g ricotta (a krémesebb, kevésbé túrószerű változatot ajánlom hozzá)
100 g fekete csoki - apróra vágva
130 g kristálycukor (ebből a fele nálam nyírfacukor)
egy teáskanál vaníliás porcukor
80 g liszt
4 tojás
1 citrom és egy narancs reszelt héja
kevés citromlé
egy csipet só

A tojásokat szétválasztjuk. A tojássárgákat a cukorral és a vaníliás cukorral habosra keverjük. Belereszeljük a citrom és a narancs héjat. Alaposan elkeverjük benne a ricottát és a lisztet.

A fehérjéket egy csipet sóval és egy kevés citromlével kemény habbá verjük. Kiveszünk belőle egy nagy kanállal és elkeverjük a másik masszában, majd óvatosan beleforgatjuk a hab felét, hogy ne törjön össze. Ezután a csokidarabokat, ismét óvatos mozdulatokkal alulról felfelé kavarva, végül a hab másik felét is beleforgatjuk.

Sütőpapírral kibélelt 24 cm-es kapcsos tortaformába, esetleg kivajazott kilisztezett piteformába öntjük, és 180 fokra előmelegített sütőben 40 percig sütjük. Nagyon finom illat lesz tőle a lakásban. Érezni a vaníliát és a citrushéjakat.

Finom lett, nem túlzottan édes, csak pont amennyire kell, kellemesen szaftos és diszkréten csokis. Friss gyümölcsöket esetleg kínálhatunk mellé. Én felszeletelt eperrel és szintén vékonyra szelt joghurtos milka szaloncukorral díszítettem és narancsszeleteket is ettünk mellé. Még tesóm, aki egyébként nem egy lelkes típus, nagyon dícsérte.

Almás - vaníliás párna

Először is, köszöntöm az új rendszeres olvasóim, nagyon örülök Nektek!

Másodszor pedig, háromszoros hurrá Chef Vikinek!!! Eredetileg úgy gondoltam, hogy a mai ebéd ez a guszta lepény lesz. Azután viszont rájöttem, hogy inkább valami almás édességet kéne sütnöm abból a túróból, amit a lepénybe szántam, ugyanis öt darab elég fonnyadt almám is volt. Szerencsére nem kellett messzire mennem a receptért: ez volt a kiindulási alap. Ez a tészta valami fenomenális, nem is számítottam rá, hogy ilyen hatalmasra nő és a töltelék is remek. Csak egy keveset változtattam, és más arányokkal dolgoztam, mivel többnyire negyed kiló túrót használna el az ember egyszerre. Plusz készült egy kakaós csiga, ugyanebből a tésztából, mivel párom bejelentette, hogy ő nem szereti az almás sütiket... Ugyan ez új, de meghajoltam az érv előtt és készült egy kakaós is. Biztos vagyok benne, hogy ez a könnyű, gyorsan elkészíthető tészta gyakori vendég lesz nálunk bármivel is töltve. Remek lehet diósan és lekvárosan is.

Nekem most ez az almás töltelék rengeteg lett, valószínűleg, mert nem nyújtottam elég vékonyra a párnákat, de szerintem nem gond, ha marad belőle mert nagyon finom. Egy része a maradék pudingporból kifőzött vaníliapuding alá ment így kaptam két kis adag pohárkrémet:

De még így is maradt, ebből estére melengető almás fahéjas puncsot fogok készíteni.

Jöjjön tehát a mennyei almás-vaníliás párna receptje:


Töltelék:

5 kis alma
2 ek citromlé
3 lapos ek cukor- nálam nyírfacukor
1 evőkanál vaníliás porcukor, de lehet sima vaníliás cukor is
1 teáskanál fahéj
1 dl tojáslikőr, vagy tejszín - én likőrrel csináltam
fél tasak vaníliás pudingpor - 3-4 evőkanál víz

tészta:
50 dkg liszt
1 nagy csomag sütőpor (15 g-os)
25 dkg túró
0,8 dl tej
12 ek olaj
15 dkg porcukor
1 citrom héja
csipet só
1 tojás a kenéshez

 Először célszerű a tölteléket elkészíteni. Az almákat  meghámozzuk és kis darabokra vágjuk. Beleszórjuk egy kisebb lábasba. Hogy ne barnuljon meg, megöntözzük némi citromlével. Hozzáadjuk a cukrot, a fahéjat és felforrósítjuk. Amikor már kellően meleg ráöntjük a tojáslikőrt. Ezt nem célszerű túlforralni. Amíg melegszik az alma, a pudingport simára keverjük 3 evőkanál hideg vízzel. Az almás keverékhez öntjük, majd folyamatosan kevergetés mellett pár perc alatt besűrítjük. Gyorsan megvan.

Amíg hűl, elkészítjük a tésztát. Összetörjük a túrót, hozzákeverjük a tejet, olajat, cukrot, a reszelt citromhéjat, és a sót. Átszitáljuk a lisztet, elvegyítjük benne a sütőport, majd hozzáadagoljuk a többi hozzávalóhoz. Összegyúrjuk, kezelhető, nem ragadós tésztát kapunk. Nem kell pihentetni, már nyújthatjuk is. Lehetőleg jó vékonyra, mert nagyon megnőnek.


Próbáljunk megközelítőleg azonos méretű téglalapokat vágni a tésztából (én pizzavágót használtam, és kb. 10 centisek lettek a tésztadarabkáim) és minden másodikat kb. három helyen bevágjuk, hogy szép párnákat kapjunk. A nem bevagdosott darabra tesszük a tölteléket, jó sokat, de úgy, hogy a széleken legalább fél centit szabadon hagyjunk. Szétválasztunk egy tojást. A fehérjével megkenjük az üresen maradt széleket, majd ráborítjuk mindegyik almás tésztára a bevagdosott párját és a széleket összenyomkodjuk. Előmelegítjük a sütőt 200 fokra.

A sütik tetejét megkenjük a tojássárgával és a forró sütőben nagyjából 20 perc alatt megsütjük. Isteni illatok fognak terjengeni.

A kakaós csigához a tésztát megkenjük olvasztott vajjal, jó sok holland kakaóport és majdnem ugyanannyi cukrot szórunk rájuk, félbehajtjuk, átmegyünk rajta sodrófával, ezt a részt is kakaózzuk cukrozzuk, amelyik oldalon szétnyílna annál kezdve feltekerjük. majd szeleteljük mint a bejglit. Nálam csak egy csiga készült ezúttal, így ez nem lett túl szép mert inkább préselni lehetett mint tekerni és szeletelni. A ronda és finom tipikus esete, de annak idején is a chokito volt a kedvenc csokim. Nos, így festett a párom über kakaós-csigája. 

Finom felnőtt puncs

Nem most készült ez finom lélekmelegítő, de ebben az elképesztő negatív rekordokat döntögető zimankóban igazán aktuális. Már a decemberi-januári időszakban igen gyakran készítettem forralt bort, (ami az én esetemben többnyire fehér mézes bor) de mivel jóból is megárt a sok, egy jeles januári estén kísérletképpen puncsot csináltam. Igaz még sosem készítettem korábban, de egy kedves ismerősöm a vizsgaidőszak hajrájában megosztotta velem saját receptjét és ezt átdolgozva és gyümölcsösítve született meg az a hidegűző finomság, amit rögtön be is pötyögtem a gépembe, csak akkor még blog hiányában a szövegszerkesztőmbe. Onnan másoltam most ide.  A mai nap folyamán még véletlenül sem tettem ki a lában a jól fűtött lakásból, csak ezért nem reprodukáltam jelenleg is a receptet. Kinézve az ablakon viszont megfordult a fejemben, hogy másnak talán jól jöhet. 

Íme a finom gyümölcsös puncs, amelyben a rum kellően diszkrét mégis elég ahhoz, hogy melengessen:

Hozzávalók (5 lelkes felnőttre, kb két és fél decis bögrékkel):

• 2 teafilter (nálam epres fekete tea)
• 2 csomag bourbon vaníliás cukor
• egy rúd fahéj
• ízlés szerint szegfűszeg (egész – szerény személyemnél kb. tíz-tizenöt szem)
• 2 deci vörösbor
• másfél deci rum
• citrom és narancsszeletek (gondosan megfosztva a fehér résztől, mert állítólag attól keserű lesz, de én még sosem próbáltam ki, írjon aki igazolni tudja az állítást J)
• ha van bármilyen más gyümölcs is az jó még bele, én egy kis barackbefőttet kockáztam
• egy deci narancslé
• 1 kanál méz

A mennyiségek igazából csak körülbelüli pontosságúak mert minden szemre ment és kóstolás után korrigáltam, ízlés és rendelkezésre álló alapanyagok függvényében minden változhat.

Elkészítés:

A két teafiltert kicsit kevesebb mint egy liter vízzel leforrázzuk egy lábasban. Beletesszük a vaníliás cukrot, a fahéjat és a szegfűszeget. Közepes lángra állítjuk a tűzhelyet. Én kerámialapos kilenc fokozatos szerkentyűm esetén 5-ösön készítettem.

Hozzáöntjük a bort és a rumot, megkevergetjük. Gyorsan felszeleteljük a citromot és az egyéb gyümölcsöt, eltávolítjuk a fehér részt és beledobjuk a lábasba.  Ahogy mindössze néhány perc alatt összeértek az ízek megkóstoljuk. - Ennél a pontnál döntöttem úgy hogy kell még egy kanál méz és feldobom egy deci narancslével. – Összekevergetjük és szép bögrékbe merjük. Lehetőleg a szegfűszeg és a fahéjrúd maradjon a lábasban.

Ezután kellemesen felmelegszünk és jól érezzük magunkat. Velünk, emlékeim szerint ez történt. Kép ezúttal nem készült, ahhoz túl gyorsan elfogyott a fenti mennyiség. 

Jó italozgatást mindenkinek!

Klasszikus szalagos fánk

Mivel én még mindig nem vagyok egy nagy olajban sütő, de teljesen oda meg vissza vagyok a fánkért minden formájában, (ráadásul a blogokon is mindig meseszép fánkocskákat látok ezért állandóan enném is) a mamám volt olyan drága és a kedvemért sütött ilyen szép szalagos csodákat. Egy részét meg is töltötte, méghozzá házi barackbefőtt és lekvár keverékével, így klassz állagú volt a töltelék, eszében nem volt kifolyni a sütés közben. A töltött gömböcökről nem készült kép, mert rögtön, még langyosan elfogytak. :)

Íme a jól bevált recept. Az eredetét sajnos már nem tudjuk.

Hozzávalók:
- 500 g liszt
- 80 g kristálycukor
- 40 g élesztő
- 80 g vaj
- 5 g só
- 1egész tojás és 3 tojás sárgája
- 2,5 deci tej
- 1 evőkanál rum
- 1 vaníliás cukor
- 1 citrom reszelt héja
- sütéshez olaj
- tálaláshoz vaníliás porcukor, lekvár

A tejet meglangyosítjuk, felfuttatjuk benne az élesztőt, majd a liszt közepébe öntjük. Hozzáadjuk a többi lehetőleg langyos hozzávalót és szép fényes, hólyagos tésztát dagasztunk. Meleg helyen fél órát letakarva kelesztjük. Ha töltetlenül szeretnénk, akkor egyszerű a dolgunk, lisztezett deszkán kinyújtjuk kb. két kisujjnyi vastagságúra fánkszaggatóval (kb. 7 centi átmérőjű), ennek hiányában pohárral kiszaggatjuk.

Ha tölteni is szeretnénk a fánkokat, akkor kisujjnyi vastagra nyújtjuk és a tészta egyik felét a kiszúrónkal kijelöljük, a másikat ki is szúrjuk. A jelölt körök közepére kiskanálnyi kemény lekvárt, esetleg befőttet, vagy csokikrémet teszünk, a kiszúrt tésztával beborítjuk, a széleit lenyomkodjuk, majd a szaggatóval kiemeljük a fánkokat.

A maradék tésztát nem muszáj újragyúrni, akkor kevésbé lesz levegős, kis fonatokban is kisüthetjük. Letakarva addig kelesztjük a fánkokat, amíg egyharmadával megnőnek. Közepesen forró bő olajban először a lisztes felével lefelé kb. két percig, majd megfordítva készre sütjük. Az első felét célszerű fedő alatt sütni. Lecsöpögtetjük, majd porcukorba forgatjuk.

Frissen melegen utánozhatatlan, de később is finom. Vasárnap délben készült, ma reggel elfogyott az utolsó darab is. A legjobb dolog a farsangi időszakban, hogy gyakori vendég a fánk a mamám konyhájában. Ha olvasol, akkor még egyszer köszönöm, mennyei volt!

Osztrák sütőtökös egytálétel - Kürbisallerlei

Ez egy remek és ismét elég egyszerű kis recept, ráadásul sokféleképpen variálható, amit én meg is tettem. Eredetije egy szuper osztrák szakácskönyvből való Anna Scheffer-től, a címe Saison-Küche. Bár ez egy tipikusan őszi recept, de nekünk most támadt rá kedvünk és sikerült is találnunk egy sütőtököt.

Hozzávalók:

400 g sütőtök

400 g főtt krumpli

2 - 3 paradicsom (Ezt most kifelejtettük L, de enélkül is nagyon finom volt)

2 nagy fej hagyma

2 gerezd fokhagyma

200 g szalonna, vagy sonka

4 dl tejszín

sajt ízlés szerint (szerintem úgy jó, ha minél több nálam min. 200 g)

1 tojás

Fűszerek: só,bors, bazsalikom, oregano

vaj a forma kikenéséhez

A tököt, paradicsomot és a krumplit de különösen a tököt VÉKONYRA szeleteljük. A hagymát, fokhagymát és a szalonnát vagy sonkát apróra vágjuk és kevés olajon megpirítjuk. A sajtot lereszeljük és egy edényben a felét összekeverjük a tejszínnel és a tojással, megfűszerezzük. A másik felét majd külön szórhatjuk a rétegek közé és a tetejére.

Kivajazunk egy tűzálló tálat és belehelyezünk egy réteg tököt, krumplit és paradicsomot. (Én most egy kis pirítatlan hagymát is raktam rá.) Így festenek készítéskor a rétegek:

Erre egy réteg sült hagyma és szalonna jön, majd a fűszeres, tejszínes, tojásos sajtos mártás. 

Ismét egy réteg tök, krumpli paradicsom, majd erre a sült hagyma, szalonna és a mártás. A tetejére már nem kell szalonnás hagymás réteg, csak a tökös-krumplis és a mártás, így gazdálkodjunk.

180 fokos sütőben kb. 30 perc alatt megsütjük. Először, egy negyed órát alufólia alatt, majd anélkül. Így fog kinézni készen:

Mivel vendégeink voltak némi sült húst is kínáltunk mellé, de magában is remekül megállja, a helyét. Ízletes, szaftos egytálétel. Vegetáriánusoknak is ajánlom, csak egyszerűen hagyják ki a szalonnát.

Mákos gofri forró meggyel tálalva

A gofri alaprecept egy nagyon jó barátnőmtől származik. Ezt dobtam most fel, úgy, hogy mákot adtam hozzá. És készítettem mellé egy kis vörösboros meggyet. Mrita blogján található csúcsszuper muffinok hatására kívántam meg a meggyet és a mákot, ezt a verhetetlen párost, így született a reggelink ötlete.

Mákos gofri hozzávalók 4 személyre:

1 db citrom,

3 tojás,

12,5 dkg lágy vaj,

5 dkg cukor,

1 csomag vaníliás cukor,

19 dkg liszt,

2 dkg darált mák

2 dl tej,

fél mk. sütőpor

Elkészítés:

A citromot alaposan megmossuk, héját lereszeljük. (Jaj de jó lenne ha lehetne megbízhatbó, biztosan nem mindenféle vegyszerrel kezelt citromokat kapni!)

A tojásokat kettéválasztjuk. A tojássárgákat a vajjal, a cukorral, a vaníliás cukorral és a citromhéjjal habosra keverjük. Beleszitáljuk a lisztet és a sütőport, hozzáöntjük a tejet és elkeverjük (annyi tejet adjunk hozzá h a tészta ne legyen túl híg).

A tojásfehérjét egy csipet sóval és egy csepp citromlével kemény habbá verjük. Óvatosan a masszába forgatjuk és elkeverjük. A gofrisütőt bekapcsoljuk, megvárjuk amíg felforrósodik. A sütő nagyságától függően 1-2 ek masszát teszünk bele, lezárjuk és 4-5 perc alatt aranybarnára sütjük.

A meggy rá úgy készült, hogy a magozott meggybefőttet egy kis lábasba tettem nyakon öntöttem fél-egy deci vörösborral, tettem rá egy kiskanál fahéjat és egy kanár nyírfacukrot, majd a felel levet elforraltam.

Nagyon ízlett mindenkinek. :)

Jól bevált kókuszos keksztekercs receptem

Immáron sok éve ez alapján készítjük tesóm egyik kedvenc desszertjét a kókusztekercset, vagy kókuszos keksztekercset. Az eredeti receptet a darált győri háztartási keksz oldalán találtuk annak idején, de kicsit átalakítottuk. 

Hozzávalók - 2 tekercshez:

a tésztához:

50 dkg darált keksz

20 dkg porcukor

3 dkg kakaópor

           1 evőkanál amaretto - elhagyható

tej, hogy összeálljon (szép, nyújtható, nem túl kemény de nem is lágy gombócot kell kapjunk)

a krémhez és az összeállításhoz:

                20 dkg vaj (lehet benne kókuszzsír is, mondjuk felesbe)

                1 tasak vaníliás cukor

                10 dkg porcukor

                15 dkg kókuszreszelék

                1 citrom lereszelt héja, kis leve

                + valamilyen finom likőrből egy löttyintésnyi, nálunk többnyire amaretto, de egyszer tettünk bele narancslikőrt (cointreau) és azzal is csodás volt - opcionális, de szerintem ez adja meg az igazi „hmmm” faktort J

                + magozott meggybefőtt – opcionális.

A tésztát csak egyszerűen össze kell gyúrni, a krémet pedig habosra keverni, mi ezt kézi habverővel szoktuk. Ezután szépen kinyújtjuk a tésztát, és feltekerjük, mint a beiglit. Kicsit hagyjuk dermedni mielőtt szeleteljük. Ilyenkor ez ügyben csak ki kell tenni a téli erkélyre. Hűtőben tároljuk, de jól tűri a fagyasztást is.

És alább a régi képek dupla adag krémmel, alagút formátumban:

Bruschetta, ahogy mi készítjük, avagy a család kedvenc reggelije

A Bruschetta az egyik legjobb dolog ami a pirítóssal történhet. Tradícionálisan előételként fogyasztják és ha kellően kis falatkákat csinálunk belőle annak is ideális, biztos, hogy mindenki megéhezik tőle. Nálunk azonban igazán reggeli gyanánt vált be, különösen apukám hatására. Számtalan elkészítési módja ismert, én most a nálunk leggyakrabban és leggyorsabban elkészülőt posztolom. Szinte nem is recept, annyira egyszerű.

Hozzávalók és elkészítés:

Először is kenyér, a legjobb, ha valamilyen olaszos jellegűvel rendelkezünk, de szinte bármivel jó. Az alsó képen úgynevezett katalán zsemle látható, ami engem kicsit a finom cibattára emlékeztet.

A kenyerünket felszeleteljük megpirítjuk. Eközben fogjuk a friss paradicsomot, hagymát (és vagy fokhagymát) és szépen felaprítjuk. A zöldségeket sózzuk borsozzuk és ízlés szerinti mennyiségben meglocsoljuk olíva és vagy szőlőmagolajjal. Ha van friss bazsalikomunk, apróra vágjuk és azt is hozzáadjuk. 

A szép színes kis salátánkat a kenyérszeletkékre halmozzuk és ha akarjuk betoljuk őket a forró sütőbe 5 percre de nem muszáj. Mi újabban csak így frissen ropogósan fogyasztjuk.

Most kivételesen vacsorára készült ilyenkor ideális mellé egy pohár könnyű fehérbor. Személyes kedvencem az Andrássy pincészet félédes furmintja.

Egészségünkre! J