2012. február 9., csütörtök

Almás - vaníliás párna


Először is, köszöntöm az új rendszeres olvasóim, nagyon örülök Nektek!

Másodszor pedig, háromszoros hurrá Chef Vikinek!!! Eredetileg úgy gondoltam, hogy a mai ebéd ez a guszta lepény lesz. Azután viszont rájöttem, hogy inkább valami almás édességet kéne sütnöm abból a túróból, amit a lepénybe szántam, ugyanis öt darab elég fonnyadt almám is volt. Szerencsére nem kellett messzire mennem a receptért: ez volt a kiindulási alap. Ez a tészta valami fenomenális, nem is számítottam rá, hogy ilyen hatalmasra nő és a töltelék is remek. Csak egy keveset változtattam, és más arányokkal dolgoztam, mivel többnyire negyed kiló túrót használna el az ember egyszerre. Plusz készült egy kakaós csiga, ugyanebből a tésztából, mivel párom bejelentette, hogy ő nem szereti az almás sütiket... Ugyan ez új, de meghajoltam az érv előtt és készült egy kakaós is. Biztos vagyok benne, hogy ez a könnyű, gyorsan elkészíthető tészta gyakori vendég lesz nálunk bármivel is töltve. Remek lehet diósan és lekvárosan is.

Nekem most ez az almás töltelék rengeteg lett, valószínűleg, mert nem nyújtottam elég vékonyra a párnákat, de szerintem nem gond, ha marad belőle mert nagyon finom. Egy része a maradék pudingporból kifőzött vaníliapuding alá ment így kaptam két kis adag pohárkrémet:


De még így is maradt, ebből estére melengető almás fahéjas puncsot fogok készíteni.

Jöjjön tehát a mennyei almás-vaníliás párna receptje:


Töltelék:

5 kis alma
2 ek citromlé
3 lapos ek cukor- nálam nyírfacukor
1 evőkanál vaníliás porcukor, de lehet sima vaníliás cukor is
1 teáskanál fahéj
1 dl tojáslikőr, vagy tejszín - én likőrrel csináltam
fél tasak vaníliás pudingpor - 3-4 evőkanál víz

tészta:
50 dkg liszt
1 nagy csomag sütőpor (15 g-os)
25 dkg túró
0,8 dl tej
12 ek olaj
15 dkg porcukor
1 citrom héja
csipet só
1 tojás a kenéshez

 Először célszerű a tölteléket elkészíteni. Az almákat  meghámozzuk és kis darabokra vágjuk. Beleszórjuk egy kisebb lábasba. Hogy ne barnuljon meg, megöntözzük némi citromlével. Hozzáadjuk a cukrot, a fahéjat és felforrósítjuk. Amikor már kellően meleg ráöntjük a tojáslikőrt. Ezt nem célszerű túlforralni. Amíg melegszik az alma, a pudingport simára keverjük 3 evőkanál hideg vízzel. Az almás keverékhez öntjük, majd folyamatosan kevergetés mellett pár perc alatt besűrítjük. Gyorsan megvan.

Amíg hűl, elkészítjük a tésztát. Összetörjük a túrót, hozzákeverjük a tejet, olajat, cukrot, a reszelt citromhéjat, és a sót. Átszitáljuk a lisztet, elvegyítjük benne a sütőport, majd hozzáadagoljuk a többi hozzávalóhoz. Összegyúrjuk, kezelhető, nem ragadós tésztát kapunk. Nem kell pihentetni, már nyújthatjuk is. Lehetőleg jó vékonyra, mert nagyon megnőnek.


Próbáljunk megközelítőleg azonos méretű téglalapokat vágni a tésztából (én pizzavágót használtam, és kb. 10 centisek lettek a tésztadarabkáim) és minden másodikat kb. három helyen bevágjuk, hogy szép párnákat kapjunk. A nem bevagdosott darabra tesszük a tölteléket, jó sokat, de úgy, hogy a széleken legalább fél centit szabadon hagyjunk. Szétválasztunk egy tojást. A fehérjével megkenjük az üresen maradt széleket, majd ráborítjuk mindegyik almás tésztára a bevagdosott párját és a széleket összenyomkodjuk. Előmelegítjük a sütőt 200 fokra.

A sütik tetejét megkenjük a tojássárgával és a forró sütőben nagyjából 20 perc alatt megsütjük. Isteni illatok fognak terjengeni.


A kakaós csigához a tésztát megkenjük olvasztott vajjal, jó sok holland kakaóport és majdnem ugyanannyi cukrot szórunk rájuk, félbehajtjuk, átmegyünk rajta sodrófával, ezt a részt is kakaózzuk cukrozzuk, amelyik oldalon szétnyílna annál kezdve feltekerjük. majd szeleteljük mint a bejglit. Nálam csak egy csiga készült ezúttal, így ez nem lett túl szép mert inkább préselni lehetett mint tekerni és szeletelni. A ronda és finom tipikus esete, de annak idején is a chokito volt a kedvenc csokim. Nos, így festett a párom über kakaós-csigája. 




2012. február 7., kedd

Finom felnőtt puncs



Nem most készült ez finom lélekmelegítő, de ebben az elképesztő negatív rekordokat döntögető zimankóban igazán aktuális. Már a decemberi-januári időszakban igen gyakran készítettem forralt bort, (ami az én esetemben többnyire fehér mézes bor) de mivel jóból is megárt a sok, egy jeles januári estén kísérletképpen puncsot csináltam. Igaz még sosem készítettem korábban, de egy kedves ismerősöm a vizsgaidőszak hajrájában megosztotta velem saját receptjét és ezt átdolgozva és gyümölcsösítve született meg az a hidegűző finomság, amit rögtön be is pötyögtem a gépembe, csak akkor még blog hiányában a szövegszerkesztőmbe. Onnan másoltam most ide.  A mai nap folyamán még véletlenül sem tettem ki a lában a jól fűtött lakásból, csak ezért nem reprodukáltam jelenleg is a receptet. Kinézve az ablakon viszont megfordult a fejemben, hogy másnak talán jól jöhet. 

Íme a finom gyümölcsös puncs, amelyben a rum kellően diszkrét mégis elég ahhoz, hogy melengessen:

Hozzávalók (5 lelkes felnőttre, kb két és fél decis bögrékkel):
  • 2 teafilter (nálam epres fekete tea)
  • 2 csomag bourbon vaníliás cukor
  • egy rúd fahéj
  • ízlés szerint szegfűszeg (egész – szerény személyemnél kb. tíz-tizenöt szem)
  • 2 deci vörösbor
  • másfél deci rum
  • citrom és narancsszeletek (gondosan megfosztva a fehér résztől, mert állítólag attól keserű lesz, de én még sosem próbáltam ki, írjon aki igazolni tudja az állítást J)
  • ha van bármilyen más gyümölcs is az jó még bele, én egy kis barackbefőttet kockáztam
  • egy deci narancslé
  • 1 kanál méz

A mennyiségek igazából csak körülbelüli pontosságúak mert minden szemre ment és kóstolás után korrigáltam, ízlés és rendelkezésre álló alapanyagok függvényében minden változhat.

Elkészítés:

A két teafiltert kicsit kevesebb mint egy liter vízzel leforrázzuk egy lábasban. Beletesszük a vaníliás cukrot, a fahéjat és a szegfűszeget. Közepes lángra állítjuk a tűzhelyet. Én kerámialapos kilenc fokozatos szerkentyűm esetén 5-ösön készítettem.

Hozzáöntjük a bort és a rumot, megkevergetjük. Gyorsan felszeleteljük a citromot és az egyéb gyümölcsöt, eltávolítjuk a fehér részt és beledobjuk a lábasba.  Ahogy mindössze néhány perc alatt összeértek az ízek megkóstoljuk. - Ennél a pontnál döntöttem úgy hogy kell még egy kanál méz és feldobom egy deci narancslével. – Összekevergetjük és szép bögrékbe merjük. Lehetőleg a szegfűszeg és a fahéjrúd maradjon a lábasban.

Ezután kellemesen felmelegszünk és jól érezzük magunkat. Velünk, emlékeim szerint ez történt. Kép ezúttal nem készült, ahhoz túl gyorsan elfogyott a fenti mennyiség. 

Jó italozgatást mindenkinek!

2012. február 6., hétfő

Klasszikus szalagos fánk


Mivel én még mindig nem vagyok egy nagy olajban sütő, de teljesen oda meg vissza vagyok a fánkért minden formájában, (ráadásul a blogokon is mindig meseszép fánkocskákat látok ezért állandóan enném is) a mamám volt olyan drága és a kedvemért sütött ilyen szép szalagos csodákat. Egy részét meg is töltötte, méghozzá házi barackbefőtt és lekvár keverékével, így klassz állagú volt a töltelék, eszében nem volt kifolyni a sütés közben. A töltött gömböcökről nem készült kép, mert rögtön, még langyosan elfogytak. :)

Íme a jól bevált recept. Az eredetét sajnos már nem tudjuk.

Hozzávalók:
- 500 g liszt
- 80 g kristálycukor
- 40 g élesztő
- 80 g vaj
- 5 g só
- 1egész tojás és 3 tojás sárgája
- 2,5 deci tej
- 1 evőkanál rum
- 1 vaníliás cukor
- 1 citrom reszelt héja
- sütéshez olaj
- tálaláshoz vaníliás porcukor, lekvár

A tejet meglangyosítjuk, felfuttatjuk benne az élesztőt, majd a liszt közepébe öntjük. Hozzáadjuk a többi lehetőleg langyos hozzávalót és szép fényes, hólyagos tésztát dagasztunk. Meleg helyen fél órát letakarva kelesztjük. Ha töltetlenül szeretnénk, akkor egyszerű a dolgunk, lisztezett deszkán kinyújtjuk kb. két kisujjnyi vastagságúra fánkszaggatóval (kb. 7 centi átmérőjű), ennek hiányában pohárral kiszaggatjuk.

Ha tölteni is szeretnénk a fánkokat, akkor kisujjnyi vastagra nyújtjuk és a tészta egyik felét a kiszúrónkal kijelöljük, a másikat ki is szúrjuk. A jelölt körök közepére kiskanálnyi kemény lekvárt, esetleg befőttet, vagy csokikrémet teszünk, a kiszúrt tésztával beborítjuk, a széleit lenyomkodjuk, majd a szaggatóval kiemeljük a fánkokat.

A maradék tésztát nem muszáj újragyúrni, akkor kevésbé lesz levegős, kis fonatokban is kisüthetjük. Letakarva addig kelesztjük a fánkokat, amíg egyharmadával megnőnek. Közepesen forró bő olajban először a lisztes felével lefelé kb. két percig, majd megfordítva készre sütjük. Az első felét célszerű fedő alatt sütni. Lecsöpögtetjük, majd porcukorba forgatjuk.

Frissen melegen utánozhatatlan, de később is finom. Vasárnap délben készült, ma reggel elfogyott az utolsó darab is. A legjobb dolog a farsangi időszakban, hogy gyakori vendég a fánk a mamám konyhájában. Ha olvasol, akkor még egyszer köszönöm, mennyei volt!


2012. február 5., vasárnap

Osztrák sütőtökös egytálétel - Kürbisallerlei




Ez egy remek és ismét elég egyszerű kis recept, ráadásul sokféleképpen variálható, amit én meg is tettem. Eredetije egy szuper osztrák szakácskönyvből való Anna Scheffer-től, a címe Saison-Küche. Bár ez egy tipikusan őszi recept, de nekünk most támadt rá kedvünk és sikerült is találnunk egy sütőtököt.

Hozzávalók:
400 g sütőtök
400 g főtt krumpli
2 - 3 paradicsom (Ezt most kifelejtettük L, de enélkül is nagyon finom volt)
2 nagy fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
200 g szalonna, vagy sonka
4 dl tejszín
sajt ízlés szerint (szerintem úgy jó, ha minél több nálam min. 200 g)
1 tojás
Fűszerek: só,bors, bazsalikom, oregano
vaj a forma kikenéséhez

A tököt, paradicsomot és a krumplit de különösen a tököt VÉKONYRA szeleteljük. A hagymát, fokhagymát és a szalonnát vagy sonkát apróra vágjuk és kevés olajon megpirítjuk. A sajtot lereszeljük és egy edényben a felét összekeverjük a tejszínnel és a tojással, megfűszerezzük. A másik felét majd külön szórhatjuk a rétegek közé és a tetejére.

Kivajazunk egy tűzálló tálat és belehelyezünk egy réteg tököt, krumplit és paradicsomot. (Én most egy kis pirítatlan hagymát is raktam rá.) Így festenek készítéskor a rétegek:


Erre egy réteg sült hagyma és szalonna jön, majd a fűszeres, tejszínes, tojásos sajtos mártás. 
Ismét egy réteg tök, krumpli paradicsom, majd erre a sült hagyma, szalonna és a mártás. A tetejére már nem kell szalonnás hagymás réteg, csak a tökös-krumplis és a mártás, így gazdálkodjunk.

180 fokos sütőben kb. 30 perc alatt megsütjük. Először, egy negyed órát alufólia alatt, majd anélkül. Így fog kinézni készen:


Mivel vendégeink voltak némi sült húst is kínáltunk mellé, de magában is remekül megállja, a helyét. Ízletes, szaftos egytálétel. Vegetáriánusoknak is ajánlom, csak egyszerűen hagyják ki a szalonnát.


2012. február 4., szombat

Mákos gofri forró meggyel tálalva




A gofri alaprecept egy nagyon jó barátnőmtől származik. Ezt dobtam most fel, úgy, hogy mákot adtam hozzá. És készítettem mellé egy kis vörösboros meggyet. Mrita blogján található csúcsszuper muffinok hatására kívántam meg a meggyet és a mákot, ezt a verhetetlen párost, így született a reggelink ötlete.

Mákos gofri hozzávalók 4 személyre:

1 db citrom,

3 tojás,

12,5 dkg lágy vaj,

5 dkg cukor,

1 csomag vaníliás cukor,

19 dkg liszt,

2 dkg darált mák

2 dl tej,

fél mk. sütőpor

Elkészítés:

A citromot alaposan megmossuk, héját lereszeljük. (Jaj de jó lenne ha lehetne megbízhatbó, biztosan nem mindenféle vegyszerrel kezelt citromokat kapni!)

A tojásokat kettéválasztjuk. A tojássárgákat a vajjal, a cukorral, a vaníliás cukorral és a citromhéjjal habosra keverjük. Beleszitáljuk a lisztet és a sütőport, hozzáöntjük a tejet és elkeverjük (annyi tejet adjunk hozzá h a tészta ne legyen túl híg).

A tojásfehérjét egy csipet sóval és egy csepp citromlével kemény habbá verjük. Óvatosan a masszába forgatjuk és elkeverjük. A gofrisütőt bekapcsoljuk, megvárjuk amíg felforrósodik. A sütő nagyságától függően 1-2 ek masszát teszünk bele, lezárjuk és 4-5 perc alatt aranybarnára sütjük.

A meggy rá úgy készült, hogy a magozott meggybefőttet egy kis lábasba tettem nyakon öntöttem fél-egy deci vörösborral, tettem rá egy kiskanál fahéjat és egy kanár nyírfacukrot, majd a felel levet elforraltam.

Nagyon ízlett mindenkinek. :)

2012. február 3., péntek

Jól bevált kókuszos keksztekercs receptem


Immáron sok éve ez alapján készítjük tesóm egyik kedvenc desszertjét a kókusztekercset, vagy kókuszos keksztekercset. Az eredeti receptet a darált győri háztartási keksz oldalán találtuk annak idején, de kicsit átalakítottuk. 


Hozzávalók - 2 tekercshez:

a tésztához:

50 dkg darált keksz
20 dkg porcukor
3 dkg kakaópor
           1 evőkanál amaretto - elhagyható
tej, hogy összeálljon (szép, nyújtható, nem túl kemény de nem is lágy gombócot kell kapjunk)


a krémhez és az összeállításhoz:
                20 dkg vaj (lehet benne kókuszzsír is, mondjuk felesbe)
                1 tasak vaníliás cukor
                10 dkg porcukor
                15 dkg kókuszreszelék
                1 citrom lereszelt héja, kis leve
                + valamilyen finom likőrből egy löttyintésnyi, nálunk többnyire amaretto, de egyszer tettünk bele narancslikőrt (cointreau) és azzal is csodás volt - opcionális, de szerintem ez adja meg az igazi „hmmm” faktort J
                + magozott meggybefőtt – opcionális.


A tésztát csak egyszerűen össze kell gyúrni, a krémet pedig habosra keverni, mi ezt kézi habverővel szoktuk. Ezután szépen kinyújtjuk a tésztát, és feltekerjük, mint a beiglit. Kicsit hagyjuk dermedni mielőtt szeleteljük. Ilyenkor ez ügyben csak ki kell tenni a téli erkélyre. Hűtőben tároljuk, de jól tűri a fagyasztást is.




És alább a régi képek dupla adag krémmel, alagút formátumban:



2012. február 1., szerda

Bruschetta, ahogy mi készítjük, avagy a család kedvenc reggelije


A Bruschetta az egyik legjobb dolog ami a pirítóssal történhet. Tradícionálisan előételként fogyasztják és ha kellően kis falatkákat csinálunk belőle annak is ideális, biztos, hogy mindenki megéhezik tőle. Nálunk azonban igazán reggeli gyanánt vált be, különösen apukám hatására. Számtalan elkészítési módja ismert, én most a nálunk leggyakrabban és leggyorsabban elkészülőt posztolom. Szinte nem is recept, annyira egyszerű.

Hozzávalók és elkészítés:

Először is kenyér, a legjobb, ha valamilyen olaszos jellegűvel rendelkezünk, de szinte bármivel jó. Az alsó képen úgynevezett katalán zsemle látható, ami engem kicsit a finom cibattára emlékeztet.

A kenyerünket felszeleteljük megpirítjuk. Eközben fogjuk a friss paradicsomot, hagymát (és vagy fokhagymát) és szépen felaprítjuk. A zöldségeket sózzuk borsozzuk és ízlés szerinti mennyiségben meglocsoljuk olíva és vagy szőlőmagolajjal. Ha van friss bazsalikomunk, apróra vágjuk és azt is hozzáadjuk. 


A szép színes kis salátánkat a kenyérszeletkékre halmozzuk és ha akarjuk betoljuk őket a forró sütőbe 5 percre de nem muszáj. Mi újabban csak így frissen ropogósan fogyasztjuk.

Most kivételesen vacsorára készült ilyenkor ideális mellé egy pohár könnyű fehérbor. Személyes kedvencem az Andrássy pincészet félédes furmintja.
Egészségünkre! J