Ez a nagyon egyszerű sütemény nagyjából úgy készül mint a túrópogácsa, csak éppen nem kell hajtogatni és a végén porcukorba hempergetjük. Tölthető mindenféle lekvárral, úgy egyenesen zseniális, de magában ropogósra sütve is igen nehéz ellenállni neki. Én egymagam fel tudnám falni az egész adagot, ha a vasfegyelmem nem tartana vissza. Nagymamám sütötte a múlt heti vasárnapi ebéd után és odavolt, hogy milyen szuper egyszerű kis tészta és még az öt különböző fogás mellett is kényelmesen elkészült. A receptet a 2014. május 20-i Bors Gasztro Magazinban találtuk.
Hozzávalók (nagyobb társaságnak nyugodtan lehet dupla adagot sütni, elvileg eláll):
250 g túró
250 g liszt
250 g vaj, vagy margarin (fél órával használat előtt vegyük ki a hűtőből)
csipet só
egy kávéskanál cukor
forgatáshoz porcukor
töltéshez lekvár (opcionális)
A túrót, lisztet, margarint, sót és cukrot összegyúrjuk, majd a tésztát lefedve egy órát hűvös helyen pihentetjük. A tésztát vékonyra kinyújtjuk és háromszögekre vagy négyzetekre vágjuk, attól függően hogy szeretünk kiflit formálni. Ha kívánjuk lekvárral megtöltjük, ha nem csak egyszerűen feltekerjük. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk őket és 180 fokra előmelegített sütőben szép világosra sütjük. Melegen vaníliás porcukorba hempergetjük. (Ez utóbbi szerintem a lekvárral töltöttnél elhagyható.)