Frittata - Ezúttal spenótos, fokhagymás, sonkás változat

Most gyors ebéd gyanánt készült, de a frittata reggelire, vagy vacsorára is kiváló attól függően, hogy épp mit teszünk bele. Mint az olasz ételek általában ez ismét remekül variálható és csak néhány hozzávalót igényel.

Így fest egy egyszemélyes adag

Hozzávalók személyenként:

2 tojás
Néhány mini mozzarella golyó
Sonka- nálam még mindig húsvéti, ebből egy vastagabb szeletet kockáztam
kevés spenót - kb 100 g
2 gerezd fokhagyma
só, bors, szerecsendió, snidling

Az autentikus változathoz olyan serpenyőre lett volna szükségem, amit utána be tudok tolni a sütőbe, de az most éppen  nem volt kéznél, így sima serpenyőben fonnyasztottam meg az apróra vágott spenótleveleket a felszeletelt fokagymával, majd áttettem egy kivajazott hőálló tálba.

Felkockáztam a sonkát és mivel ez már főtt sonka, így pirítás nélkül tettem a spenót mellé. Darabokra tépkedtem pár mozarella golyót és ezt is szépen elrendezgettem a tálban.

A tojásokat alaposan elkevertem (ha lett volna tejszínem, akkor egy két kanállal azt is teszek hozzá) kicsit sóztam, őröltem bele egy kevés borsot, szórtam bele egy kis snidlinget, elkevertem, majd ráöntöttem a tálban sorakozó finomságokra.

Betoltam az egészet a forró sütőbe és 200 fokon hőlégkavaráson negyed óra alatt szép pirosra sütöttem.

A variációk lehetősége határtalan: Sonka helyett mehet bele bacon, hagyma, paradicsom, cukkini, vagy mindez vegyesen. Mikor mit találunk a hűtőben. Ha nincs mozzarellánk, bármilyen sajtot reszelhetünk bele a tojásba is ízesítésképpen.

Könnyű és szerintem egész mutatós kis étel. Tálalhatjuk friss kenyérrel és / vagy salátával. Én csak úgy magában ettem. Ráadásul elfogyott az utolsó szelet főtt sonka is a hűtőből. Jó-jó tudom, majdnem szimpla tojásrántotta (mint otthon kaptam a megjegyzést), de azért mégsem egészen, ezért úgy döntöttem közzéteszem.